Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 3. szám - Tóth Tibor: Hogyan élt Arany János Nagykőrösön?
Végül azért is merünk szólni e kérdésről, mert maga Arany is gyakorta teszi szóvá anyagi helyzetét leveleiben. Nemcsak a sógorának, Ercsey Sándornak írt levelekben olvashatunk rendszeresen pénzről, magas árakról, kiadásokról, másoknak is gyakran ír ilyenekről. Nem titkolta, nem rejtette tehát véka alá pénzügyi helyzetét. Persze azt, hogy Aranynak anyagi gondjai lettek volna, nem szabad elhinnünk, az pedig, hogy sokszor szól a drágaságról, hogy rendszeresen panaszkodik, habitusából adódik. Milyen lehetett hát Arany János anyagi helyzete Nagykőrösön? Nézzük meg mindenek előtt a jövedelmét! Bevételeinek elsődleges forrása a tanári fizetése volt. Ez Nagykőrösre kerülésétől eltávozásáig változott ugyan, de nem jelentősen. Szilágyi Istvánnak így ír 1853-ban: „Nyomorúság az egész dolog. 5-600 forintot adnak legfeljebb, ebből, ha családos ember vagy, 200-at fára, szállásra fizetsz: a többi húsra és zöldségre is felmegy.”8 Lévay Józsefnek 1854-ben ezt írja: „Fizetésünk már két év óta 600 frt.”9 Persze, nem közömbös, mit érhetett ez a 600 forint a múlt század közepén. Viszonyításként ott áll az előző idézetben a havi lakbér, máshonnan pedig azt tudjuk, hogy egy mázsa búza 10 forint körül mozgott, de hogy még biztosabbak legyünk az árviszonyokban, idézzünk egy Ercsey Sándorhoz írt levélből, melyben a Nagykőrösre költözéskor történt néhány szükséges holmi pesti vásárlásáról szól. „Vettünk egy dívánt 6 székkel 61 pf., egy díván előtti asztalt, két nyoszolyát, két chiffoniert-t 80 pft-on, egy jó nagy vaskonyhát (ez olcsó), nagyobbat, mint az otthoni, két fiókkal s persze egészen vasból — 29 pengőn, ezek hazaszállítása belekerült vagy 13 pengőbe, s ebből a vasúti szállítás 3 pengő sincs egészen, - a többi a vasúiig, s a vasúttól Kőrösig szállítás iszonyú bére.”10 11 Arany jövedelmének másik forrását az irodalmi alkotásmért kapott tiszteletdíjak jelentették. Erről már kevesebb tájékozódásunk van, bár Arany nem titkolódzik itt sem. „Tavaly mintegy 500 pengőm került, fizetésemen kívül — írja 1853-ban Szilágyi Istvánnak - mégis elment az utolsó fillérig.”111855 decemberében pedig Tompa Mihálynak számol be összegyűjtött verseinek kiadásáról emígyen: „Nyolc év óta gyűlt hulladék verseimet valahára csakugyan sikerült összeszednem. Heckenast fogja kiadni, márciusra tán megjelenik. Két kötetre számítja, az apróbb elbeszéléseket is ideértve. Az első kiadásért 800 ft-ot adogat.”12 Persze mindenképpen hozzá kell tenni, hogy a különböző folyóiratokban, alkalmi kiadványokban megjelent műveiért is csurrant-cseppent valami. A jövedelem harmadik forrása az a földbirtok lehetett volna, amellyel Arany rendelkezett. Mindjárt hozá kell tennünk, hogy ezen a csövön csordogált a legkevesebb pénz, sőt a Nagyszalontán lévő birtokrészek inkább elvitték, mint hozták a forintokat. Debreczeni István kutatásaiból tudjuk, hogy a költőnek a családi örökséggel együtt mintegy 16 holdnyi földje volt. Ez nem sok, ahhoz lett volna elegendő, hogy egy parasztcsalád saját műveléssel megéljen belőle. 8. Leveleskönyv 177. o. 9. Leveleskönyv 235. o. 10. Leveleskönyv 136. o. 11. Leveleskönyv 176. o. 12. Leveleskönyv 323. o. 41
