Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 11. szám - A Duna vallomása - Kelemen Zoltán: Öt évszázad (magyar) versei a Dunáról

között kompol. Csakhogy itt egyugyanazon mente keleti és nyugati feléről van szó, melyet a Duna ezüstcsatja fog össze, aki pedig hordja, az nemcsak magyar, hanem „közép-európai ember”. Az Én minden népet féltek attól és A Dunatáj lelke című versekben a költő kitör a nemzetiségi lét korlátáiból, és a régió egészében gondolkodó költő hangján szólal meg, felelősségének tudatában. A Dunatáj lelkében (mely méltó befejezése a válogatásnak), egyenesen új, szebb nemzetközösség születését jósolja a háború poklából.

1944-ben, a magyarság újra — mint már annyiszor - történelmi fordulóponton állt. Ebben az évben jelent meg hazánkban az az antológia, mely a talán legjelesebb költőink verseit gyűjtötte egybe, nem kizárólag a Dunáról, a Duna tájáról, mint inkább hazánkról. A versek azt a felelősséget kérik számon olvasóikon, mellyel hazájuknak és a velük együtt élő többi népnek, szülőföldjüknek tartoznak.

A Duna Passaunál

61