Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 11. szám - Lászlóffy Aladár: Forrás; Homo homini Paulus; Ágnes-ének (versek)
László ffy Aladár Forrás Az égben úgyis havazik a nyáron - és felleg-Hargiták a láthatáron. Bármilyen messze, bánn;'j .elégben csak ugyanonnan származik a kedvem. Az égben úgyis havazik a nyáron, és felleghargiták a láthatáron... és megdöbbenthet vagy lehűthet észak, a lélegzetet elállító részek - az égben mégis havazik a nyáron. Nagy felleghargiták a láthatáron. Az idő és a tér, a dolgok telje már nem elég, hogy erről elterelje: az égben mindig havazik. A nyáron új felleg-Hargiták a láthatáron. Homo homini Paulus Kantáta didergő citerára és nyaktekerőlantra Antal Imrének Kis blokál a nagy duma mentében, fürdünk mind a múltak érdemében, angyalok, kik kisfiúk maradtak, üveghangon áldoznak a napnak, kristályhangon fordulnak az Úrhoz, égi béke, amit csak azúr hoz, földi béke mennyei narancsban, bús dorong az öntudatlan mancsban, egymás ellen feltámadó részek, Ábel itta, mégis Káin részeg, mindenben mint szimmetriatengely, ott a kettős-tükör agyú ember: hangjegyei fecskedróton ülnek, meg se voltak, mégis megkerültek, ám cserébe mindent, ami megvolt
