Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 9. szám - Zalán Tibor: Dióhéj (vers)

Szigorban bosszúvágy, cserébe a nem nekik lecsengett évekért.

(Ám hol voltak akkor ők, e most bátor kis belezők, kik most a fényre kiperegtek s nekiesnek a belednek?)

Imi, nem írni - most épp mindegy így; habár kinek? Alszanak a szavak, némely felszínes borzongatások az álmot még hergelik.

Nem ide élni, más századokra bízni az ébredést, vagy fel sem ébredni, alunni, álmodni, ebben talán még lenne mérték.

(Ám mitől hullanak a körték az elmerült kertben?)

Érettségiző diákként - 1954-ben

Egyetemi tanársegédként - 1959-ben

31