Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 6. szám - Kozmács István: Milyen nyelven s miről énekelnek a hunok? (Az Atilla, isten kardja rock-opera szövegéről és egyebekről)
Helyesírás Ezek a hunok (s akik velük kapcsolatba kerültek) annyira egyediek voltak, hogy komolyan vették: a tulajdonneveket nagybetűvel kell írni (megjegyzem az is lehet, hogy csak a szokásosan előadott általános iskolai definíció és szabály szerint járt el a szerző. S mivel pontatlan a szabály [így kellene: nagy kezdőbetűvel kezdve], szó szerint vette azt, s minden név CSUPA NAGYBETŰ). Ezért nincs Atilla, hanem ■van ATILLA, és így tovább minden személy neve. Élőké és meghaltaké, beleértve az ősöket és az URAT is. De nem beleértve sem a magyar, sem a latin szövegrészben az Úrnak nevét és az ő fiáét. Az előző, amikor nem ÚR, akkor csak per Isten ill. Domine említődik, az utóbbi meg egyszerűen Krisztus. De NIMRUD és TÚR. Tetszenek ezt követni tudni? Valószínűleg az éneklés adta nagyszerű prozódiai lehetőségek miatt szerepel a műben szinte minden sorban sok-sok, nagybetűvel kezdett szó és szókapcsolat: Három Halom, Fekete Hold; Földi Szállás; Égi Sátor; Fejér Árkon, Éjszakai Szivárványon; napkorongban Arany Képmás; Választottuk Mindenek Urát, / Világ Világát, Szép arcát./ Oltalmazd NIMRUD Büszke Népét/ ATILLA Földjét, HUNNIÁT. Mindez az első kép Fekete h(H?)old és Világ v(V?)ilága (úgy tudom ez foglalt kifejezés: Jézus lenne az Ómagyar Mária-siralomban) címet viselő képekben. Ezek a kifejezések nem jelentenek így, nagybetűvel írva semmivel sem többet, mintha kisbetűvel írta volna őket a szerző. Nem allegóriák. Egy rossz metaforán vagy gyenge jelzős szerkezeten nem segít a nagybetűs írásmód. És a jó metafora vagy jelző sem lesz kevesebb, helyesen írva sem. Szóhasználat Már első olvasásra feltűnő, hogy bizonyos szavak mintha sűrűbben fordulnának elő, mint mások. A szóstatisztika alátámasztja vélekedésünket. A tíz legtöbször előforduló szó az Atillá-ban: úr-Isten-vér-nép-kard-fény-világ-ég-hun-föld. Ez a tíz leggyakoribb szó teszi ki a teljes szöveg 10%-át. Az első öt figyelemre méltó szó a szöveg 7%-át adja. Jegyezzük meg őket: úr, Isten, vér, nép, kard. Nemzeti tragédiánkban, a Bánk bánban ezek a szavak pont feleannyiszor fordulnak elő, mint az Atillában. Pedig a Bánk bán-ban legalább négyszer annyi szó van, mint emebben. (A Bánk bán 14400 szavas, az Atilla 3500 szó körül van.) Pedig a Bánk bán legalább annyira nemzeti és legalább annyira jó színpadi mű, mint az Atilla. Érdemes összevetnünk az Atilla tíz leggyakoribb szavát a Bánk bánéval. Milyen szavak fordulnak elő legtöbbször a Bánk bánban? A következők: Melinda-én-van-ő- te-lesz-jó-maga-tud-ki (6,2%). A következő öt leggyakoribb szó: itt-király-ember-Is- ten-magyar. (Beke József Bánk bán-szótára alapján. Nem számítva persze most sem a névelőket, kötőszavakat, módosító szavakat.) Mondja valaki, hogy nem tudja csak ezen szólista alapján, miről szól Katona József a drámában. Az Atilla 10-15. szava: fia-arany-szolga-béke-tűz. A sorban csak a 14. csupán az Atillára oly jellemzőnek tartott béke szó. Ha visszakeressük az összes előfordulását ennek a szónak, furcsa következtetésre juthatunk. Olvassuk hát: rettentő békék őrzik a határt / Oresztész II, 1 követe sorba“ áll, békét kérnek / Oresztész II, 1 59
