Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 6. szám - Monostori Imre: „S egyszer csak: bennem lakott az Úr” (Németh László üdvösségharca)

abban is, hogy „A Jó az egy ügy... A felvilágosodás, mint Isten lelke, oszthatatlan, s aki annak a katonájául szegődött, ha maga sárba-vérbe bukik is, a többiek majd győznek helyette is.” (Apáczai. [1955].) Még akkor is, úgy is, ha az emberi belátás és türelem világába minduntalan betör és pusztít az emberi őrültség. Megejtően szép utópiája azon jövőé, amelynek embereiben „a kikristályosodott élet maga vált művé, megérthető és követhető példaképpé.” (Búcsú a kortársaktól. [1957]. In: Utolsó szét- tekintés. 631.1.)

Németh László írói munkássága szétbonthatatlanul egybenőtt, egybeötvöződött, egybetartozó egész. Filozófiai alapja pedig — mint láttuk — a helyes, az erkölcsös, az „elhívás” nélküli vallásos élet keresése és hirdetése. „Az üdvösségharc nem kerülhető meg: egy az életeddel” - idézi önmagát egyik utolsó nyilatkozatában. S hozzáteszi: „egész művem ennek a filozófiának a születéstörténete, kifejtése, illusztrációja.” (Interjú az életműsorozatról. [1969], In: Megmentett gondolatok. 641.1.) Szépirodalmi munkásságát is „az üdvösségharc ábrázolása fűzi egybe.” (Interjú az írói vállalkozásról. [1969], Uo. 636.1.)

Colbert, az 1967-ben írt Németh-dráma hőse azzal a fájdalmas gondolattal távozik az élők sorából, hogy csak a jó szándékainak a tudata maradt meg életművéből. Ama jó szándéké — mondja - „hogy óráimat az emberek javára hasznosítsam.” Hiszen „ha az emberi életnek van az állatoké felett értelme, hát csak az, hogy valami magánál különbet teremtsen.” (In: Utolsó széttekintés. 539.1.) A Colbert-dráma alcíme: „Kétségbeesve halt meg”. Németh László csak néhány évvel halála előtt ismeri meg alaposabban Albert Schweitzer életét és munkásságát, s mélyen megdöbben kettejük életfilozófiájának párhuzamos, illetve közös vonásai miatt. Az ő szemében Schweitzer az „az erkölcsi zseni”, aki felismerte, hogy éppen az „áldott életet kell a legnyomorultabbak javára szentelni.” (Albert Schweitzer. In: Utolsó széttekintés. 238.és 239.1.) S Németh László üdvösségharcának katartikus záróakkordját éppen az amiatti lelkiismeretfurdalás jelenti — még halálos ágyán is utalt erre —, hogy személyes példájával élete során nem tudta megerősíteni azokat az erkölcsi alapelveket, melyeket Schweitzerrel együtt vallott, ám amelyeket Albert Schweitzer a lam- barénéi kórházalapítással a mindennapi életben is meg tudott valósítani.

Kétségbeesve halt meg vajon Németh László? Nem tudhatjuk. Amiről viszont meggyőzően vall ez az életmű — s ezt próbáltuk vázlatszerűen felrajzolni —: Németh László emberközeli, emberi léptékű morálfilozófiát szőtt össze versben, esszében, regényben és drámában — nem filozófus módra; s ezt a sajátos filozófiát személyes életének válságai, katartikus pillanatai, tehát éppen szenvedései és lelkiismeretfur- dalásai hitelesítik.

37