Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 1. szám - Kilencven éve született Tóth Menyhért - Sümegi György: Tóth Menyhért pályakezdése
Gyermekkori, később fölelevenített élményei azt is megjelenítik, hogyan sodródott a művészet felé. A családban, különösen a kertész, a vincellér apa részéről állandó és gondos-körültekintő munkát, szorgalmas teremtő tevékenységet láthatott. Együttélést, természetes együttlélegzést a növényekkel, a természeti környezettel, az állatokkal. Alapélményei tehát falusiak, tanyasiak, a vidéki Magyarország terrénumából, a nem a nagyváros világából valók. A falusi, paraszti munka ütemét, a természet rendjét, az évszakok egymásba oldódását és szétválását, az állatok életét volt ideje megfigyelni saját tevékenysége során, különböző foglalkozásaiban, hiszen volt kisbéres, részesarató, cséplőmunkás, szobafestő. A vidéki, a falusi élet az ő gyermekkorában (pontosabban az ún. kollektivizálásig, az 50-60-as évek téeszesítéséig) őrizte a szokások rendjét, mondákat, hiedelmeket és az érsekközpont, Kalocsa közelségében a mély vallásosságot, hitet a tételes katolicizmusban. Tóth Menyhértben mindez olyan életre szóló alaptulajdonságokat (becsületesség, emberi tisztaság, humanitás, mély vallásosság, emberszeretet) fejlesztett ki és erősített meg, amelyek művészete tükrében is természetszerűen visszacsillannak. Az életmű egésze — mai ismereteink szerint — hatalmas: fél évszázados alkotómunkája során 2000 festményt és 8000 rajzot hozott létre. E nagy műmennyiség évek és évtizedekbeli, életműszakaszok, alkotói korszakok szerinti rétegzettségről és tagozódásáról nincsenek pontos adataink. Legföljebb az arányaik sejthetők. Művészete kezdeti évtizedeiben számosabb rajz, vázlat, tanulmány, főiskolai stúdium került ki a keze alól, mint későbbi évtizedeiben, amikor nagyobb festői vállalkozások foglalkoztatták. A Tóth Menyhért-i életmű Bánszky Pál javasolta (1978) tagolása („próféciálás” 1935—1945; expresszív-realizmus 1946—60-as évek közepe; fehér korszak az 1960- as évek közepétől 1980-ig) első megközelítésben logikus és elfogadható, azonban tüzetesebb tanulmányozás, az életmű arányainak pontosabb számbavétele módosíthat rajta. Tóth Menyhért első alkotói korszakát föltáró kiállítás (Katona József Múzeum, 1979. január 14.—február 25.) már előre, a főiskolai évek elé kitolta művészete kezdetét (1928). Ugyanakkor ma már nehezen tartható és a háború befejezésének a tényével, a felszabadulással nem indokolható elégségesen az ő korszakváltása sem. Biztosabbnak és ráadásul történetileg, művészettörténetileg pontosabbnak látszik a II. periódus kezdetét, indító ütemét a fej-sorozat kezdetéhez kötni. Ahhoz az időhöz, amikor Tóth Menyhért maga is aktivizálódik: belép a Magyar Képzőművészek Szabadszervezetébe (tagsági könyvét 1947. január 1-jén állították ki), Kalocsán Képzőművészeti Szabadiskola szervezője (1948—49) és az alakrajz, az anatómia, a festés és mintázás tanára, a művészeti kirándulások, üzemlátogatások vezetője. Kiállításokat szervez, a szabadiskola mellé népi kollégiumot álmodik, és klasszikus műértékek vándorkiállítását, az esztétikai nevelés előmozdítását szorgalmazza. Munkakönyvé szerinti foglalkozásai: 1918—1923: földműves (fm.), napszámos, sommás 1923-25: szobafestő- és mázolótanonc, fm., napszámos, festés 1926-29: szobafestősegéd 1929—35: Képzőművészeti főiskolai hallgató. Képzőművészeti főiskolai végbizonyítvány: 1940. II. 13. (1939-40). 1936—1949: festőművészet 1949-1950: DÉFOSZ-irodakezelő. 40
