Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 1. szám - Mózsi Ferenc: van ami…; múlandóság… (versek)
Mózsi Ferenc van ami... van ami mindenkié és senkié mégis csak a kifejezhetőség szolgálja azt szóval a költő megközelíti az értelmet és lényeget ad a körülöttünk védelmid tornyosuló világnak a talált nyelv a képzelet neveltje és gazdag ki szókincséből költekez az élet leírhatatlan de megírható könyv tele üres oldalakkal kitépkedett lapokkal észrevétlen szamárfülekkel egy megkopasztott fej tupírozott hasonlataival aláhúzott lábjegyzetekkel szemenszedett jelzőkkel kiemelt határozókkal a téma és a lecke mindennapos feladványaival fegyelmezett színekkel dúsított görcsökben az aggodalom és a kíváncsiság egyenletesen adagolt fúrdancsaival repedezett törvénytáblák rejtjeles üzeneteivel istenek sóhajával és a gondolkodó leküzdhetetlen igyekezetével... múlandóság... az idő úgy le tud lassulni, hogy észre sem vesszük amikor már elmúlt napközben ráérősen ballag estére felgyorsul reggelre lelohad és ez a felpörgetett cammogás jellemző napjainkra egyébként időnk mindenre van csak arra nincs amit nem akarunk
