Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 4. szám - Németh László: Sorskérdések (Domokos Mátyás sorozata)
Budapest, 1984. május 18. Kedves Ella! Válaszként május 9-i levelére: Kívánságára kiadónk kifizeti Németh László Sorskérdések c., az Életmű keretszerződésben szereplő, utóbb átadott tanulmánygyűjteményének (terjedelme 50 ív) írói tiszteletdíját, egyelőre természetesen az alappéldány számért járó összeget.--------Kiegészítésül: A megszerkesztett s felsőbb hatóságainkhoz eljuttatott kéziratot egyelőre nem leljük. A Magától újonnan kapott kézirat, melynek fénymásolatával rendelkezünk, még megszerkesztetlen, ezért az új szerkesztés elvégzéséhez némi haladékot kérünk. Igaz híve Illés Endre igazgató * Közben tehát az eredeti kézirat is eltűnt a bürokrácia labirintusaiban. Véletlenül vajon? — Az új szerkesztésnek azonban már nem a Szépirodalmi Könyvkiadó a színtere többé. A kézirat kulisszák mögötti látszatmozgásában ugyanis irány- és helyváltoztatás történt: Akadémiai Kiadó és Nyomda. 1985. szeptember 3. Németh Lászlóné részére Tisztelt Asszonyom! A Kiadói Főigazgatóság megkeresett minket férje „Sorskérdések’’ c. tanulmány- gyűjteményének a kiadásával kapcsolatban. Kérjük, hogy a kéziratot kalkuláció és a szükséges munkálatok felmérése céljából kiadónknak betekintésre rendelkezésre bocsátani szíveskedjék. Tisztelettel: Hazai György főigazgató * Az Akadémiai Kiadó nem tartozott a Kiadói Főigazgatóság felügyelete alá, tehát lehetett ismét reménykedni, annál is inkább, mivel 1983-ban a párt kiadója — a Kossuth — a szárszói találkozó 40. évfordulójára megjelentette az akkori vita jegyzőkönyvét, benne a Sorskérdések talán legkényesebb részével, Németh László beszédével. Ebben a meglepő tényben szerepet játszhatott az is, hogy furcsamód a pártkiadó nem tartozott Aczél György hatáskörébe. (Igaz, nem akarták a teljes szöveget közölni, de ebbe az író özvegye nem egyezett bele, mire változatlan formában látott napvilágot.) — Az Akadémiai Kiadóhoz fűzött remények azonban nem éltek sokáig, mert bizonyos idő elteltével Németh Lászlónéhoz becsöngetett egy küldönc a kiadótól, hóna alatt a „betekintésre” kért kézirattal, mondván, hogy ezt visszahozta, mert bizonyára tévedésből került hozzájuk. Három esztendővel később, 1988 januárjában, az író nevét viselő társaság elnöke (Király István) levélben fordult az akkori művelődési miniszterhez: „Komoly hiányt jelent — olvasható egyebek közt a félterjesztésben — hogy egyelőre még nem került sor két Németh László-kötet — a Sorskérdések és a Kiadatlan írások 91
