Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 4. szám - Fried István: A dalra lelő és elnémuló ifjú Petőfi
rehozott, megszerkesztett, retorizált szövegszerűségében, tehát irodalomként elfogadott szövegben lehet költészetté, a beszédről, a szavakról kialakított negatív kép, a némaság elsőbbségéről hirdetett felfogás kizárólag a leküzdendő (?) megfogalma- zási-alkotási mechanizmus során lehet az, amiért megszületett, ami létét indokolja. Kiváltképpen a Füstbe ment terű tartozik a különös gonddal szervezett szövegek közé; ha nem tekintünk is másra, mint az utolsó strófa központozására, érzékelhetjük, hogy a hatásban-befogadásban gondolkodó (és erre színpadi munkája során több impulzust kapó) Petőfi Sándor nagyon is kiszámítja az előadás ritmikának, ütemének dramaturgiáját, továbbá nem mond le az olvasó irányításáról, az íráskép lírát szervező funkcióiról. A gonddal választott (és jó érzékkel megváltoztatott) cím szen- tenciózussága, képisége az utolsó strófával mintegy keretet alkot, a szólásszerű címadás és a tudatosan egyszerű, közbeszédszerű előadás a felszíni jelenségeket hivatott tolmácsolni, az utolsó három strófa szinte színi utasításként ható központozása (a megannyi három ponttal jelzett ritmuslassítás) mindenképpen váltásra utal, a megérkezés, a (vágy)kép megelevenedése ünnepies pillanatára, amelyet a záróhasonlat teljesít ki. Aligha elégedhetünk meg avval, hogy csupán a hatásokat mérlegelő költő szerkesztési eljárásának tudjuk be a Füstbe ment terv felépítését. S bár a romantika periódusának poétája semmiképpen sem akar lemondani a lírai vers retorizálásáról, az életbeli reáliák versbe emelésével (még a romantikus hagyományon belül) a kortársak által újnak érzett, bár messze nem előzmények nélküli dikciót honosít meg a magyar irodalomban. Az egyszerű — dísztelen környezet, a hétköznapok magatartásformái, a történések átláthatósága az eszköztelennek ható előadást igényelnék. A magas fokú (és korántsem spontán módon vagy előd poéták utánzása révén kialakult) szervezettség-megépítettség azonban sejteti, hogy a felszíni jelenségekre vonatkozó közlések mögött a költészet és a megszólalás lényegét érintő tudás és kísérletezés rejtőzik: az önéletrajzi tényezőket egyként értelmezhetjük egy konkrét helyzetből származtatás alapján, valamint pszichoanalitikai apparátust megmozgatva. Ám ezek az önéletrajzi adalékok előbb külső események sorába, majd egy belső világ történetébe illeszkednek. A tárgyiasságot reprezentáló kronológia hajlik át a szubjektív időbe, amely osztatlan és oszthatatlan, egyszerre múlt és jelen, ha mások számára esetleg megosztottságában érzékelhető is. A Füstbe ment terv első versszakában a későbbi Petőfi-líra számára is kulcsfontosságú szó bukkan elő: hazafele. Az úton levés szinonimája, a valódi és a képzeletbeli, a létező és a vágyott közötti helyzet jelzéseképpen. De a „haza” különféle jelentésárnyalatai más értelmezést is megengednek. Hiszen a haza (akár kis, akár nagy kezdőbetűvel) az érzelmileg átszínezett, mindenképpen a magasztos fogalmak közé tartozik, amely a korai Petőfi-lírában az otthon jelentéstartományával mutat átfedéseket. S ezzel egyben a második lehetséges jelentés is előkerülhet, ti. a hazafele - konkrétan a dunavecsei szülői otthon, átvitt értelemben az Anyához vezető út célállomása. Ide kapcsolódik a harmadik, feltételezhető értelmezés: a vágykép lokalizálása, az Anya világa. A „hazafele” nemcsak a Füstbe ment terv kibontakoztatott gondolatvilágára utal, nemcsak a megszólalás kísérletétől a csönd poéziséig vezető szakasz jelzése, hanem előrevetíti a következő Petőfí-vers színhelyét is, az Egy estém otthonnak immár az idő- és térviszonyt egyképpen érzékeltető történés- és történetsorát. Az otthon itt félreérthetetlenül (legalábbis a címben) a dunavecsei családi környezetet jelöli, s az este szintén további következtetésre ad alkalmat: a Füstbe ment terv várakozása, célbajutása után zajló kibontakozást ismerjük meg, az Apa és az Anya világával való szembesülést. S ha korábban az elnémulással vált érzékelhetővé a révbe érés, az otthonra, a hazára lelés, illetőleg a hazára lelés a költészetre találásban hangsúlyozódhatott, az Egy estém otthon költészet és megértés, életpá35
