Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 3. szám - Illyés Gyula: Dőlt vitorla (Domokos Mátyás sorozata)

Fodor András: Ezer este Fülep Lajosscd (Részlet)

1959. március 15.

Sárközi Márta hívott bennünket a Zugligetbe. Ezúttal nemcsak vacsorával, de Illyés kiadatlan verseivel fogad bennünket. Kilencven verset lapoztunk végig. Mindjárt az elsők között szépeket találok (Egy pusztai kovácsházban, Eglakók, Rózsák a rácson, Ferenczy Béni, Foganó föld). Illyés legjobb erényei: az eszesség, fól- dönjárás, a hazai hajlékonyságú nyelv nagyon rokonszenvesek. Tetszik még az Isten fia, Sötét, A zene szava, Vágta, Tisztítótűz, Hunyadi keze, A budai Várban (ebben a Hazám és A Dunánál is benne kísért), Szomorú vendég, Fákhoz, Fehér, végül a ravasz-poénes Fekszem, Félálom, Elvadult szeretet, Költők egymás közt, Tűzfúvó ember, Oda a törvényhozóhoz. Egészében nagy élmény volt a kéziratcsomó, Márta is igen dicséri a verseket, miután a szerző előzőleg elolvasott drámájáról ötoldalas ledorongolást írt. Ezért is adta Illyés ezt a ciklust: íme, tud ő jobbakat is.

A Sárközi Márta által ledorongolt dráma, amely egyébként ugyancsak évekig lappangott kéziratban, a Malom a Séden volt. Illyés depressziós lelkiállapotát ekkoriból származó naplójegyzetei tükrözik:

Illyés Gyula: Naplójegyzetek (Részlet)

1959. február 17.

Hogy bírom ezt a — már harmadik éve tartó — hallgatást ?

Hulláminterferenciával fut ebbe a kérdésbe egy másik kérdés:

Használ-e valóban az irodalmi alkotásnak a könyvnyomtatás?

(Nem az irodalmi elterjedésnek; csupán az alkotásnak.)

Talán hetente is előveszem a „hallgatás” óta írt verseimet. Csaknem mindig javítok rajtuk. A Vaksötét címűt, azt hiszem, most félévi állatás után (a borra mondják) készítettem el véglegesnek, illetve készítette szinte m agát az állatás alatt.

1959. március 31.

Este Boriska, Márta, vacsora (nálunk).

Márta megmutatta, a neki átadott verseket egy kávéházban Juhásznak, Latornak, Pilinszkynek, Domokosnak. „Általános elragadtatottság!” Mindegyik fölírta azt a 15-20 verset, amelyik legjobban tetszik neki. Márta: okvetlen ki kell adni az egészet!

Távozásuk után éjfél felé a versek listáját nézegetem.

És szomorúság.

1959. április 24.

Motorbiciklin föl Péterhez, a megállapodás szerint;t hogy elmondja, mi üzenetet vitt tegnap Szabó Pál a népieknek. Megcsinálják az írószövetséget. Első lépés: lesz egy hatvan tagú előkészítő bizottság. Ebbe a tisztségbe beveszik Némethet, Szabó Pált, Áront és őt, Pétert. Engem, a hatvan tagú együttesből is kihagynak. ,A- kormányban sokan fújnak rád!” Volt hang (nyilván az övé, Péteré), hogy akkor a többi se menjen be abba a hatvanas bizottságba. De aztán úgy döntöttek, hogy , jelen kell lenni”.

1960. január 10.

A Jókai Színházban hónapok óta játszanak egy színdarabot Gosztonyi János tollából. A főhős József Attila. Tragédiájának a három fő okozója a hiú irodalmi vezér, az álnok barát s a hűtlen kedves, még csak nem. is József Jolán regénye, hanem a melodrámák hagyományos reeceptje alapján. Költött nevekkel. A darabot nem lát55