Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 3. szám - Lázáry René Sándor: Katona Józsi elkomorodik (vers) - közzéteszi: Kovács András Ferenc
Lázáry René Sándor Katona Józsi elkomorodik (Szép magyar szereptanulmány) Hallgass! Hasadj meg, pánsíp, flöte, hárfa! S magyar szil! Ah, te pártütő, te árva! Szczénádon honflk, színjátszó személyek Árnyéka botlik — mást minek reméljek? Sok ténta folyt, özönlött vérgyehenna, Gyilkolt fakard és tsápolt félre penna, Buzgóit a bú, mint’ ében kalamáris — Ki drámát költ, az éhen hala máris... Megéltem inkább, rendhez illemültem: Nem sikerültén, félig schillerülten. Kitölt kis eszmék égi-fóldi ára: Isten se’ költ talmibb tragoediára. Hiába hínak színleg főügyésznek, Ha sejtem én: hátam mögött gügyéznek... Tavaly talán egy renyhébbecske héten Vándortrupp vonta terhét Ketskeméten... Kerestem köztök vérig sértve Bánkot, Borpuffadt ortzám pírban égve rángott: Tirádázkodtak Üstökűkbe túrva, S nem ösmertem Timónként sem Peturra. Mit bántam azt, ki víg, ki fád, ki mortzos — Tsak leikök rongya volna bár tiborczos! Játékszín, oh! Pár kálomista hérosz, Hős bábaasszony három is maséroz! LÁZÁRY RENÉ SÁNDOR 1859-ben. született. Kolozsvárott. Latin, és francia szakos tanár volt, kiváló romanista hírében állott., de. hosszabb ideig hivatalnokként is működött, 1890-t.ől Marosvásárhelyen élt — ott hunytéi 1927-ben. Töredékes önéletrajza, harminchat verse, valamint három (Babits Mihályhoz, Malter Károlyhoz és Osvát. Kálmánhoz intézett) levele. 1992 augusztusában került elő a marosvásárhelyi Malter-hagyatékból. A felfedezést követő filológiai kutatómunka, illetve életrajzi nyomozás eredményeképpen további tizenkilenc költeményre, jó néhány levélre, és elegyes feljegyzésre bukkantunk a költő élettársának, Vajdaréthy Júliának mindeddig lappangó hagyatékában. (Dr. Vajdaréthy Rábán szíves hozzájárulásával közzéteszi: Kovács András Ferenc.) 42
