Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 12. szám - Fodor András: Népdalfeldolgozások Basilides Mária és Bartók Béla előadásában (Az 1929-es His Master’s Voice lemezeken)

nak rögzítésére. Fölvették Kodály 57 dalból álló Magyar Népzene füzetsorozatának csaknem egészét.

A Kodály-kutató Eősze László szerint a páratlan értékű hanglemezsorozat gyorsan elfogyott, matricái a háború alatt elpusztultak. Ehhez képest jónéhányat sikerült belőlük újra közreadni a Kodály Zoltán művei a His Master’s Voice hanglemezeken 1928. c. 1982-ben revideált lemezen, valamint a Bartók hangfelvételei. Centennáris összkiadásának. I. albumában. Ahogy összeszámoltam, Bartók 38 dalt kísér, köztük 19-szer Basilides Mária énekét. E közös produkciókból hallgatunk meg ezúttal hetet. Kettő közülük — Istenem, Istenem, áraszd meg a vizet és a Ha kimegyek... Bartók 1907-1917 közt összeállt Nyolc magyar népdal-ábó\ való, a többi Kodály feldolgozása. Sorrendben: Akkor szép az erdő..., Kocsi szekér, kocsi szán, Asszony, asszony, Szomorú fűzfának... és a Tőlem a nap úgy telik el.

A lemezfelvételekkel szinte egyidejűleg, 1929. január 5-én volt Basilides Mária első Kecskeméti hangversenye. Heltai Nándor Kodály és szülővárosa című könyvében négy lelkes beszámolóból is idéz. „Különösen a tréfás számok tetszenek. Meg kellett ismételni a ’Kocsi szekér’, ’Asszony, asszony, ki az ágyból’... kezdetű dalokat.”

Hallgassuk mi mégis elsőként a magyar népzene egyik legszebb szomorú dalát, az Akkor szép az erdő-t. Ez az egyetlen, háromszakaszos költemény önmagában megérdemelné, hogy órahosszat foglalkozzunk vele. Milyen tökéletesen konstruált a mondandó érzelmi íve, milyen teltritmusúak, széphangzásúak, megjelenítő erejűek a szóképek: „... mikor zöld,” „... benne költ”, „... a vadgalamb olyan...” Mekkora erő feszül a kifájó sorok belső drámájában, olykor két egymásutáni szó összefeszülésé- ben: „mért nem adott engem olyannak...” A három szakasz balladai menetű sorstragédia, a bírhatatlan indulat és a békítő, békülő gyengédség ütközői közt. Figyeljük, mennyi finoman alkalmazkodó leleménnyel, vagy kérlelhetetlen keménységgel adja meg a két művész a drámai síkok hirtelen váltásait, vagy a kínlódó emésztődés lassú mélyülését, a nem vagyok én oka... vagy a megvert az úristen, de nem fáj után. Más aspektusból érdemel külön figyelmet Bartók kíséretének konok lépcsőzése, szünettartása az ellentmondásosságában szinte robbanó, hosszan kihúzott de nem fáj. A végleg elmúlt reménynek, a fügefa levele hullásának érzékeltetése vagy a megringatott „gyógyíts meg” óhajtás utáni „csókolj meg” olyannyira megkapó, hogy műköltészetünk legszebb, legrejtelmesebb analógiáit juttatja eszünkbe, az „Elindulok az istenek / ellen - a szívem nem remeg —” József Attiláját. A fügefalevelek pedig ugyanúgy az ő misztériumát idézik: „Setét eperlevelek / hullanak a vállamra.”

A Kocsi szekér nem szabványos vidám dal. Kedély és önirónikus könnyedség van benne. Jellemző, hogy ezt mindkét előadó így fogja föl, tökéletes köztük az összhang itt és az Asszony, asszony temperamentum-váltásaiban.

A Szomorúfűzfa a gyász és a sötétség változataival lep meg. Bartók kalapácshangú billentése mesterien készíti elő a szinte szürrealista zöldbe, kékbe váltást. Itt és az Istenem, Istenem-ben is tökéletes a balladai cselekmény — összevonás dramaturgiája. S a hangulat hitelét elmélyíti egy-egy szó frazeálása, a megszomorí- tani-ban, vagy a kinek adtaak férjhez hajlításában. Általában megtapasztalhatjuk, hogy a puritánságában gazdag énekesnő képes nagyon kevéssel - A Kitrákotty-me- sé-ben például a zárt „e” helyénvaló alkalmazásával, vagy egyetlen nyelvjárási „édös” jelzővel is teljes értékű nyelvi zamatot, ízt, melegséget kölcsönözni. íme, itt mutatkozik a lelki nemességnek elsőrendű, mert tanulhatatlan fölénye, amiben a népi ének precíz másolói sohasem vetélkedhetnek a netán idejét vesztettnek minősített nagyasszonnyal. Lehet, a gömöri birtokos Basilides-ősök világa nem adott kellő szociológiai inspirációt az igazi népi hanghoz, - hiszen tudjuk, 1921-ben még a veszettül Bartók és Kodály ellenes Ságody Ottmár átiratait énekli úgynevezett „Népdal-est”-en. De alig két év múltán már kimeríthetetlen belső invencióval, hal91