Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 12. szám - Poszler György: Nemzeti Sorskérdések - Nemzeti Létfeltételek (Szárszó 1943! - Szárszó 1993?)

Valóban túlélési stratégiákat és korszakos orientációkat fogalmaznak. Ugyan csak a népi tábor gazdasági és társadalomelméleti nézeteit akarják tisztázni. Am sokkal több lesz belőle. Főként az alaphangot megadó, két, ellentétes-párhuzamos vitaelőadásban. Erdei Ferencében és Németh Lászlóéban. Mindkettő helyzetfelmérés is, de jövőre orientált. Pontosan látják, ami jön. Az első elmondja, mi következik — a színéről. A második is elmondja, mi következik - a visszájáról. Az egyik az elkövetkező rend kendőzötten igaztalan önképét vázolja. A másik kendőzetlenül igaz torzképét. Az önkép hirdeti az elkövetkezőt. A torzkép óv tőle. Egyes következtetésekben azonban némi párhuzamosság.

Erdeinél nagystílű társadalomtörténeti áttekintés. A helyzetfelmérésben hossz- metszet. Megmerevedett társadalom. A nemesi-rendi réteg megőrizte a vezetést. Végbement egy félidegen félpolgárosodás. A paraszti lét mozdulatlan. Múltbéli életforma továbbélése. Bukott, kétlépcsős forradalom. Győztes, kétlépcsős ellenforradalom. Szélsőséges-különítményes és konszolidált-restaurációs szakaszban. Most erőteljes polarizáció. Fasisztoid megoldásokra hajló középosztály — polgári demokráciára törekvő polgárság. A kettő mögött bontakozik a szocialista perspektíva. Polgárosodás kell. De nem végcél, csak állapot. Utána jön a munkás-paraszt hatalom. Társadalomépítés a munkásság vezetésével. Az értelmiség csak ezzel párhuzamosan fejlődhet. Új értelmiség emelkedik ki a népből.

Némethnél nagystílű társadalmi-szellemi áttekintés. A helyzetfelmérésben keresztmetszet. A kiindulópont a bennszülött-szituáció. Másodrendűség a saját hazában. Mellettünk virágzó nemzetállamok az első háború után. Nálunk anakronisztikus nosztalgiák az egykori Monarchia romjain. Látomásosan igaz vízió a második háború után következőkről. Idegenből jött üdvözítők a vezetésben. Radikális tábor kell, amely képviseli a nemzeti érdeket. Ebből fakad néhány követelmény. Az új helyzet valóban a magyarság felszabadulása legyen. Kapitalizmus és kommunizmus között harmadik út: szövetkezeti szocializmus. Ne nyomorodjon el a munkásnép, ne aláztassék meg az értelmiség. Ne véreződjék be a nemzet keze - semmilyen ideológia ürügyén sem. Ezen belül nehezen követhető gondolatmenet a zsidó-bosszú veszélyeiről. Könnyen követhető gondolatmenet a bolsevizmus következményeiről. Majd Erdeivel az első lépcsőben párhuzamos, a második lépcsőben ellentétes következtetés. Támogatandó a megindult kispolgárosodás. A proletárból legyen kispolgár, ne a kispolgárból proletár. Polgárosodás kell. De nem átmeneti állapot, hanem végcél. A kívánatos jövő az értelmiségi társadalom. A nemzet a parasztságból ered, az értelmiségbe torkollik.

Mindkettő - a helyzetfelmérésben - valóban túlélési stratégia és korszakos orientáció. Persze ellentétes előjelek. Igenlés - tagadás. Öröm — félelem. Beilleszkedés — ellenállás. Am a mélyben azonosulásra épülő ellentét. Nemzeti polgárosodást kívánnak. De ez az elsőnél átmenet a munkás-paraszt szövetségen alapuló szocialista társadalomhoz. A másodiknál végcél a parasztságból eredő, de azt meghaladó értelmiségi társadalomban.

Jócsik Lajos gazdaságtörténeti hátteret ad. Meg egy lehetséges gazdasági-politi- kai-kulturális perspektívát. A Közép-Duna-medencéről beszél, ahol a középkor végén európai szintű gazdálkodás folyik. Nyugati-német-Habsburg és keleti-balkáni- török kihívások törik meg, és gátolják további fejlődését. Trianon politikailag feldarabolja a medencét. De az utódállamok gazdaságilag egymásra építenek, egymással kereskednek. Amíg nem jön a kényszerítő német nyomás. Ez adhat valami régi-új távlatot. Gazdaságban újjáépülő Közép-Európa, tudatos visszatérés az egykori spontán szerkezethez. Ami lehetetlen a politikai harmónia minimuma nélkül. Rokon ez a népiek, főként Németh László „tejtestvériségen” alapuló Közép-Európa49