Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 12. szám - Poszler György: Nemzeti Sorskérdések - Nemzeti Létfeltételek (Szárszó 1943! - Szárszó 1993?)

zetről az évszázadban. De főként csak a nemzeti tudatról, vagy inkább a magát népnemzetinek érző önreflexióról. A nép-nemzeti tudat dilemmáiról. Meg nem is átfogóan és közvetlenül, mert arra képtelen lennék. Csak részleteiben és közvetetten, mert arra képes vagyok. Inkább kérdés, mint állítás formájában. Inkább bírálatban, mint kifejtésben.

Tehát nép-nemzeti tudat az évszázadban. Milyen évszázad? Elkezdődött benne valami, ami korábban ismeretlen volt. És nem biztos, hogy befejeződött benne valami, ami korábban ismeretlen volt. A szilárd, de rossz egyensúly helyén a biztos, de nem feltétlenül jó egyensúlytalanság. Mindez összesen tíz év világháború és összesen negyven év hidegháború árán. Meg nem is biztos, hogy befejeződik az évszázad. Ezzel kell szembenézni. Először körül kell írni a határokat.

Az évszázad kétféleképpen számolható. Rövid és hosszú XX. században. A rövid XX. század optimista felfogásban a szarajevói pisztolylövéstől a berlini faldöntésig teljed. Pesszimista felfogásban a szarajevói egyes gyilkosságtól a szarajevói tömeggyilkosságig. Ám itt a számítás még a felszínen mozog. A pisztolylövés előtt meg kellett tölteni a pisztolyt. A faldöntés után el kell takarítani a romokat. Itt indul a számítás a felszínről a mélybe. Mikor kezdődött a pisztolytöltés? Meddig tart a romtakarítás? A töltés kezdetétől a takarítás végéig terjed a hosszú XX. század. És itt a számítás már a mélyben mozog. 1870-ben egyesül először Németország. Napirenden a világtérkép átrajzolása. Akkor kezdik a pisztolyt tölteni. 1870-ben kezdődik a hosszú XX. század. 1990-ben egyesül másodszor Németország. Napirenden a világtérkép átrajzolása. Akkor kezdik a romokat takarítani. Nem tudjuk, mikor végződik a hosszú XX. század. E nem tudás bizonytalanná, sőt illuzórikussá tehet minden számvetést. Mert nem gyakorlati politikáról van szó, legfeljebb elméleti mérlegelésről. A gyakorlati politika gyorsan reagál. Rövid távon próbál következtetéseket levonni. Az elméleti mérlegelés lassan reagál. Hosszú távon próbálna következtetéseket levonni. De félig megbénítják az időszámítás bizonytalanságai. Mert Európa és majdnem az egész világ mélystruktúrái átalakultak. Ezzel kell valahogy számot vetni.

A mélystruktúra Európa és majdnem az egész világ történeti régióit jelenti. Ahogy Bibó nagy vonalaiban vázolta. Ahogy Szűcs részleteiben továbbgondolta. Ezzel kapcsolatos Bibó víziója is a magyar történelemről. Meg Szűcs nagyvonalú áttekintése. A századvégen a nemzeti számvetés vagy nép-nemzeti önreflexió számára mindkettő megkerülhetetlen.

Bibó víziójában Magyarország 1514-ig része a Nyugat, Európa fejlődéstörténetének. Ennek lényege pedig a hatalom folyamatos humanizálása. Állam és társadalom szembenállása. Az állam természetrajzában rejlik az önkény szándéka. A társadalom természetrajzában rejik a szabadság lehetősége. Az állam felülről érvényesíti az önkényt. A társadalom alulról közelíti a szabadságot. Létrehozza a kölcsönös szabadságok kis köreit, a szabadság megvédésének érvényes technikáit. Ebben rejlik a hatalom humanizálása, Nyugat történelmi fejlődésének végső emberi értelme. Hogy a társadalmi szabadság lehetősége az állami önkény szándékát sikerrel semlegesíti. Ebből vetik ki Magyarországot sorozatos nemzeti tragédiák. Dózsa bukása, Mohács kataklizmája, a hódoltság regresziója, a Habsburgok gyarmatosítása, a kiegyezések hamissága. Ez adja össze a kelet-európai kisállam nyomorúságában a magyar történelem folyamatos zsákutcáit. ’45 hozza ismét a nagy lehetőséget. A sorozatos nemzeti tragédiák következményeinek megszüneté- sére. A Nyugathoz való visszacsatlakozásra; nyomorúság feloldására; zsákutcák felnyitására. Igaz, nem belülről, önfejlődés, hanem kívülről, felkínálás útján. Nem alulról, a társadalom, de felülről, az állam révén. És nem polgári fejlődés -, ám szocialista távlat formájában.

44