Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 11. szám - Fried István: A „Nem lehet” és az , Ahogy lehet” után… (Széljegyzetek Cs. Gyímesi Éva új kötetéhez)

a zátonyra jutott és rabbá lett emberi szabadság és önigazolása —, akkor nincs más teendő, mint a küzdelem útjára lépni. Az igazsághit, az értelem hozza a megnyugvást és az elégedettséget. De a világot először meg kell alkotni, mielőtt az ember a megnyugvásra ráérne. Az alkotás, és pedig: a szabad alkotás az első: a felelős és tudatos személyes ember.”

A dolgozatban idézett művek jegyzéke

Berde Mária: Versek-műfordítások. Bukarest, 1970.

A Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh levelesládája (1924-1944.) Közzéteszi: Marosi Ildikó. Bukarest, 1979.1-II.

Fried István: Nemzetiségi lét az irodalomban. Tiszatáj, 1991. 12. 51-65.

Hamvas Béla: Az öt géniusz. Szombathely, 1988. (különösen: 50, 104.)

Huizinga, J.: Patriotizmus, nacionalizmus. Budapest, 1941.

Jakobson, Roman: A költészet grammatikája. Ford.: Albert Sándor. Budapest, 1982. Kemény Zsigmond: Forradalom után. - Még egy szó a forradalom után. Budapest, 1908. Makkai Sándor: Magunk revíziója. Kolozsvár, 1931.

Márai Sándor: Ami a Naplóból kimaradt 1945-1946. Budapest, 1992.

Ugyanő: Égés fold. Budapest, 1942.

Poór János: Kényszerpályák nemzedéke 1795-1815. Budapest, 1988.

Reményik Sándor: Összes versei. Budapest, 1944.1-II.

Roth, Joseph: A kapucinus kripta. (1932) Köln-Berlin, 1971.

Szabó László, Cs.: Hülő árnyékban. Budapest, 1991.

Szőcs Géza: A sirálybőr cipő. Budapest, 1989.

Tavaszy Sándor: A jelenkor szellemi válsága. Kritikai útmutató. Cluj-Kolozsvár, 1923. Vitézy Zsófia: Találkozás Allain Robbe-Grillet-vel. Magyar Hírlap, 1994.V. 14.

Csókolózók,cnyelgé8,1915