Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 8. szám - Hász Erzsébet: Strazza

Idős asszony fáradt, de magabiztos hangja: ónémet juhászom van, szeretek minden állatot, gyerekfelvigyázást régebben vállaltam már, a háztartási munka meg ugye nem boszorkányság.

Fiatal férfi a barátnőjét ajánlja, aki nem magyar állampolgár, alkalmi munkára lenne szüksége.

Idősebb férfi, doktori címe van, sógornőjét ajánlja, bemondja a saját és a felesége nevét, munkahelyeiket, beosztásukat, majd hozzáteszi, az Erdélyből jött sógornőjéért személyes felelősséget vállal a feleségével együtt, kezeskedik megbízhatóságáért, munkabírásáért, háziasszonyi ügyességéért.

T. J. zeneakadémista sürgősen munkát akar vállalni, mivel az albérletét fölmondta a házinéni, s a következő albérlet sokkal drágább lesz.

N. É. 24 éves, családsegítő központban dolgozik, nagyon szereti a kisgyerekeket. Különösebb szüksége nincs a különkeresetre, de végül is a pénz mindig jól jön.

Nyugdíjas asszony kimerítő információkat kér minden szóba jöhető munkatárgyról, pl. szőnyegpadló van-e, beépített konyhaszekrény van-e, az ingek műszálasak vagy pamutok, mivel ez utóbbiakat vasalni sziszifuszi szörnyűség, bírálja életfelfogásomat, amelyre válaszaimból következtet, majd fölajánlja, hogy némileg emelt bérért megtanít a háztartásvezetés ősi fortélyaira, a befőzés alapelemeire és a takarítás helyes sorrendjére.

R. G. 20 éves, erdélyi. „Ha ez probléma..Vár. Ez önmagában a legkevésbé sem probléma, csak az, hogy mennyi ideig tud és akar maradni, felelem. Nincs letelepedési engedélye, mondja szomorúan, és már-már letenné a kagylót, amikor még hozzáfűz valamit, amibe aztán bele is gabalyodik: ,az ön munkahelyére szeretnék jelentkezni’ kezdetű mondat helyett ,az ön munkahelyére szeretkeznék jelezni’ csúszik ki a száján, mire elnevetjük magunkat. Ezek után még vagy öt percig beszélgetünk a helyzetéről, holott világos, hogy nem ő lesz a kiválasztott. A címét is megadja, hátha ismerőseim révén valahogy a segítségére tudok lenni.

T. O.-né nyugdíjas eddig kisgyerekekre vigyázott egy módosabb családnál, de ők most külföldre mennek hosszú időre, ezért új helyet kell keresnie. Kisnyugdíjas, özvegy. Nevetve mondja, hogy el se ment a különbözetért, ami özvegyi jogon jár neki, mert attól tartott, hogy túlságosan fölidegesítette volna az összeg. Ne is kérdezzem, mennyi. De azt megmondja, hogy a kis lakás rezsije hétezer forint.

Ny.-né Adrienne még sohasem vállalt efféle munkát, de most minden fillérre szüksége van, mert meghalt az élettársa, s neki fönn kell tartania egy szép öröklakást. Jelenleg bérelszámoló. Miskolcon főkönyvelői állása volt, ezért a férfiért hagyta ott, aki most meghalt.

Sz. V.-né 44 éves, úgy lett munkanélküli, hogy édesanyja betegsége miatt csemege-pénztárosi állását otthagyta, feladta, most pedig, hogy édesanyja meghalt, sehol sem talál magának munkahelyet.

R. C. 18 éves lány, most érettségizett, ingatlanközvetítőben dolgozik, autóra gyűjt, azért szeretne mellékállást.

S. E.-né özvegy, nyugdíjas, a budai várban gyönyörű lakása van, őszintén megmondja, hogy kicsit unatkozik, és neki a háztartás a szenvedélye. Amíg lehetett, az urát kényeztette, de most ugye... Nem hagyja magát elérzékenyülni, sorolja az élet örömeit, a főzés élvezetét, a frissen vasalt holmik illatát, a rend lelki hatásait. Egyszer megharapta egy kutya, de nincsenek előítéletei, az csak egyetlen állat volt a sok közül.

V.-né nyugdíjas, kilencvenéves édesapját ápolja, kettejük nyugdíja azonban nem elég a megélhetéshez, drágák a gyógyszerek, sokba kerül a villany, a diétás kosztról nem is beszélve, mivel ő maga cukorbeteg. Dolgozott már egy háznál, azok milliomosok voltak, jól is fizettek, de most fölvettek helyette egy fiatalabbat.

52