Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 5. szám - Pethő László: Rendszerváltás helyben - Egy jászsági falu az átalakulás éveiben
össze egy igyekvő cigányember hírében álló ácsmester és néhány társa csatlakozott. A demokratikus ellenzék hatása még szerényebbnek mondható. A később SZDSZ-színekben képviselőként fellépő J. L. nyugdíjas orvoshoz baráti kapcsolatok révén már eljutott ugyan a Beszélő néhány száma, de ezt rajta kívül mások nemigen olvasták. A kisgazdapárti parlamenti képviselővé választott jogász korábban a szolnoki városi kertészetben dolgozott, és k.-i partnereivel kialakított üzleti kapcsolatai mentén szerveződött meg a Kisgazdapárt. A párt jelenlegi elnökét, N. B.-t — korábbi virág- és dísznövény beszállítóinak egyikét — 1989 augusztusában vagy szeptemberében kereste meg levelével, melyben a párt megszervezésére biztatta a címzettet. Hónapok elmúltával, 1990 tavaszára 80-90 embert sikerült beszervezni a pártba, akikre elsősorban a párt foldvisszajuttató programja hatott. A választási kampány idején igen sűrűn megfordult a faluban a korábbi kertészetvezető-képvi- selőjelölt. Nemcsak idős embereket sikerült azoban megnyerni, hanem fiatalabbakat is. Példa erre a falu harmincas éveiben járó népszerű állatorvosa, aki kilépett az MSZMP-ből, majd a kisgazdákhoz csatlakozott. Itt hamarosan felfigyeltek rá, és az Országos Nagyválasztmány tagjai közé is delegálták. Az adott bizonytalansággal tarkított, tanácstalanságig fokozódó helyzetet jól jellemzik az 1990-es képviselőválasztások helyi adatai. A parlamenti választások idején itt is a távolmaradás volt jellemző, amit a környék más településeivel összevetve a legalacsonyabb részvételi arányt jelez. A következő jellegzetesség a szavazatok széles skálán való szóródása volt, hiszen a 11 párton kívül továbbiaknak is jutott 11,38%-nyi szavazat. Tehát a választójogosultak többsége el sem ment szavazni, akik pedig elmentek, azok meglehetősen tanácstalanok voltak, hogy kire is adják a voksukat. K.-n — akárcsak 45 évvel ezelőtt - a kisgazdák, illetve a velük társult koalíció bizonyult a legnépszerűbb politikai erőnek. Jóllehet 45 évvel ezelőtti abszolút többségük meglehetősen relatívnek mutatkozott. (FKgP 20,91%, MDF 12,77%) Tartósabbnak bizonyult a baloldalinak minősíthető erők népszerűsége, akik 24,32%-ot értek el. (MSZP, Hazafias Választási Koalíció, MSZMP, Agrárszövetség) A legnagyobb előretörés kétségkívül a liberális jobboldaliak javára mutatkozott, hiszen ők 29,04%-ot értek el. 1990-ben feltételezhetően hozzájuk csatlakoztak azok, akik elidegenültek a kádári szocializmustól és a kisgazdák (és az MDF) által kilátásba helyezett alternatívák sem bizonyultak számukra eléggé vonzónak. Az önkormányzat megválasztása A helybeliek hajlamosak arra, hogy pártpolitikai élektől és csatározásoktól mentes, a közéletnek ilyen-olyan okból elkötelezett embereknek mutassák be a falu új vezetőit. Jelölésük, indíttatásuk motívumainak ismeretében mindez kevéssé, vagy csak részben igazolható. A begyűjtött választási felhívások alapján bizonyítható, hogy a fellépő jelöltek nagyobbik része nem tekinthető pártoktól független jelöltnek. Többségük ugyanis elfogadta, de legalábbis nem utasította el valamely párt, sőt esetenként több párt támogatását sem. Sőt mi több, olyan jelöltek is akadtak, akiket ellentétes érdekű pártok (az MSZP, illetve az FKgP-SZDSZ) egyidejűleg támogattak. A jelölést igen kölönbözó okokból vállalták az érdekeltek. Akadtak, akik azért nem jelöltették magukat, mert tagjai voltak a korábbi vezetésnek, másokat viszont 45
