Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 3. szám - Határ Győző: Tőrös bot; Csandalák; Levéltetű; Surrancsárok (versek)
hisz úgy még nem volt hogy sehogyse lett volna annak áll a világ: a szemes - guberál szorgos-szervezkedni birodalmak dolga mindje homokra épül s mindje kártyavár testvérülésbe jámbor szodalitásba mi nem tömörülünk s az orrunknál tovább nem nézünk - ez a lét szolidaritása bizakodvást mulyán mosolygó csandalák: belünkben sehol irigység viperája síkon szénaboglya hegyen barlangi bolt - hej világ vetett ágy! nem élünk hiába ha meg hiába éltünk - ez volt ennyi volt Levéltetű oly rég tömeszelődik a setéiben sajtol kútra gyűrűt gyámokat hogy világtalan bolttá meredtében váll mellett mell vállat támogat oly régtől sulykolódik némaveszteg millió éve és oly vastagon van hogy dómok paloták parlamentek kolonca odalett meg se kottyan a kvarc-kristályok bazaltorgonák a trilobita-rejtő üledék-padok: ezen tipeg talpam a levegő fonák , fényvilágán amerre elhaladok nem is kell lelátnom hő gyomráig nem is gyanítja meg se remeg a maga-súlyát nyugton viselő gránit nem latolja levéltetű-lépteimet amerre elmegyek nem iguanodon - nem elefántok léptei dögnek: mint a levéltetű itt az ujjamon olyan könnyű vagyunk a Földnek
