Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 11. szám - „Benned róvom az erdélyi adómat” Németh László levelei Veress Dánielhez (A leveleket közreadja és a bevezetőt írta: Veress Dániel)
Az én Báthory Zsigmondom. A Báthory Zsigmond történeti drámáim legkorábbi, 1935-40. közt fogant csoportjába tartozott volna. Jellemző mind a négyre, hogy mielőtt drámává lettek, más műfajban már feldolgoztam őket. A VII. Gergelyt 1936-ban a Tanúban esszének, az Órjás és literátort (Nagy Teodorik és Boethius drámáját) az 1935-ben keletkezett Kapások című kisregényben a Berzsenyi ünnep előadói viszik színre, a Bethlen Katát megelőzi a Sziget Erdélyben című hosszú esszé, a Báthory Zsigmond története az Utolsó kísérlet-ben tárgyaltatik, mintáz ifjú Barbián Jó Pétert megejtő fiatalkori történelmi műve. Az első a négy téma közül, amiből dráma lett a VII. Gergely volt. 1937-ben írtam meg, de csak 1939-es erkölcsi sikere volt, ami a többi történeti dráma kidolgozásához is bátorságot adott. A VII. Gergely utániak sorsa elég szerencsétlen volt. A Bethlen Kata, melyet 1939 nyarán írtam meg, csak drámáim mostani teljes gyűjteményében lát napvilágot; az Órjás és literátor, befejezéshez közel, a dorogi bánya által kisajátított sátorkői házban maradt és veszett el. A Báthory Zsigmondhoz pontosan emlékszem mikor láttam hozzá; 1940 tavaszán firenzei utamra vittem le egyetlen penzumul; 4-5 képet megírtam belőle, de a németek támadása, Franciaország megrohanása a dráma izgalmát belefojtotta az akkor aktuálisabb izgalomba. A Báthory Zsigmond terve még egy szempontból nevezetes: első lett volna hosszú drámáim sorában. 3x7 képre terveztem, mint később, a meg nem írt második Galileit; forma amelyet csak húsz évvel később valósítottam meg a hosszabb Bolyaiban (Apai büszkeség) s Gandhi halálában. Hogy miért volt szükség akkor erre a formára? A mondanivalónak tulajdonkép elég lett volna a megszokott négy-öt felvonás. Báthory Zsigmond dicsősége tetőpontján eléri ifjúkori célját, egy Habsburg hercegnőt kap feleségül. A nagy diadal azonban sorsdöntő kudarccá válik; a nászéjszakán tehetetlennek bizonyul, s főpapsága és fejedelmi méltósága közt ide- oda kapkodásban foszlik szét élete. A sok képre a történetnek volt szüksége: a fiatal Báthory szemben áll az akkori Erdéllyel; a protestáns rendek közt katolikus, új olaszos műveltségű, zenekedvelő s szemet szúró udvari léhűtők raja veszi körül. Amikor Kendi Sándor, Báthory Boldizsár apósa, Velence mintájára köztársaságot akar Erdélyből csinálni, ő az új barokk uralkodó idegen típusához szoktatja hazáját. A másik: a rejtett gyengeség kivirágzása a nagy formátumú uralkodóban, akit úgy kell a pályája által megkívánt kegyetlenségek elviselésére ránevelni, s melyeket belső bizonytalanságában néha túlságba is visz. Az akkor megírt 4-5 rész voltakép nyitány volt, melyet e kettős hiba, a történelmi idegenség, s az alkati gyengeség ábrázolására szántam. Báthory Zsigmond gyóntatójának, a spanyol Carillónak elhittem, hogy Báthory Zsigmond nősülésekor szűz volt. Első találkozása menyasszonyával úgy történik, hogy ifjú lázában, álruhában Szatmárig megy, ott lesi meg s tér vissza a fogadására Kolozsvárra. Egy kis történelem torzítást is végeztem: Zsigmond szerintem ekkor már túl volt a gyurgyevói diadalon, tehát az első nagy siker önérzetével megy felesége elé. S ekkor következik be a kudarc. Jegyesét elkísérte Erdélybe anyja; tán a főhercegnő viselkedésében volt a lenézett erdélyi fejedelem iránt valami megvetés, tán a menyasszony volt első találkozáskor zavart, elutasító; Báthory Zsigmond nem tudja a házasság aktusát végrehajtani s ezt nem is próbálja titkolni, tusolni, hanem szinte a nyilvánosság előtt küzd önérzete megingott képével: Oppeln és Ratibor hercegségért s még inkább a papi fejedelem címéért átadja Erdélyt a Habsburgoknak, hogy a cserbe hagyott Erdély zavara ismételten visszahozza elhagyott trónszékébe. A nagyság körvonala, amint a szervezetéből felmerült hiba, megingott önhite a történelem tragikomikus hulladékává teszi. 64
