Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 10. szám - Albert Camus: Követeléseim az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez; A magyarok vére; Emlékezzenek reá (Előszó a Nagy Imre Kék Könyvhöz)
Albert Camus Követeléseim az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez* A XX mi társaink Magyarországon még bizonyára nem értesültek a folhábo- rodásnak arról a mérhetetlen áradatáról, amely minden francia írót kivétel nélkül magával ragadott. De jogosan mondhatják, hogy most nem elégségesek a szavak, és olcsó mutatvány a megfeszített Magyarország ügyében csupán kiáltozni a vádakat. Az egész nemzetközi társaság egyszerre fólbuzdult a közép-keleti beavatkozásra, ám eközben némán tűrte, hogy Magyarországot eltiporják. Húsz esztendővel ezelőtt ugyanígy tűrtük, hogy megsemmisítsék a Spanyol Köztársaságot egy idegen zsarnokság csapatai és fegyverei. E bátor magatartás gyümölcseként született meg a második világháború. Az Egyesült Nemzetek gyöngesége és pörpatvarai egyre közelebb sodornak minket a harmadik világháborúhoz, amely már a küszöbön áll. Már kopogtat az ajtón és belép, ha a népek és az egyének védelmére az egész világon nem érvényesülnek a nemzetközi törvények. Ezért tartottam hasznosabbnak, hogy ne szörnyű szégyenünknek, gyászunknak és fólháborodásunknak engedjünk szabad folyást, hanem lépjünk valamennyien határozottan közbe az Egyesült Nemzetek Szervezeténél. íme az általam javasolt szöveg, amely meghatározza követeléseinket és egyben felelősségünket is: Jvz. európai írók kérik, hogy a közgyűlés haladéktalanul vizsgálja ki azt a népgyilkosságot, amelynek a magyar nemzet áldozatául esett. Követelik, hogy rendeljenek el szavazást - éspedig minden nemzet felelősségét külön-külön feltüntetve - a szovjet csapatok azonnali kivonásáról, és szavazást arról, hogy helyettük az Egyesült Nemzetek Szervezete rendfenntartó csapatokat küldjön. Szavazzanak a foglyok és az elhurcoltak szabadon bocsátásáról és arról, hogy egy későbbi időpontban miként szervezik meg a magyar nép szabad vélemény-nyilvánítását. Egyes-egyedül ezekkel az intézkedésekkel lehet biztosítani az igazságos békét-, amelyre minden nép vágyakozik, közéjük számítva az orosz népet is. Abban az esetben, ha az Egyesült Nemzetek Szervezete visszariadna kötelességétől, az alulírottak kötelezik magukat nemcsak arra, hogy bojkottálják az Egyesült Nemzetek Szervezetét és kulturális intézményeit, hanem minden alkalmat megragadnak csődjének és tehetetlenségének pellengérre állítására. Alulírottak kérik a Főtitkár Urat, hogy biztosítsa nevükben az Egyesült Nemzetek képviselőit afelől, hogy követeléseiket nem zsarolási szándék sugalmazta, hanem felelősségük fájdalmas tudata és aggódó odaadásuk egy hős és szabad nép vértanúsága iránt. * Látóhatár, 1956 november-december. 59
