Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 10. szám - Sárándi József: Etűd, Jelentéstan, Üres óra, Lecke, Alibi, Utóirat I., Utóirat II., Óesztendő búcsúztató (versek)
Sárándi József Etűd Valaki szélretol, egyre lejjebb taszít, s lelkem hátából derékszíját hasít. Miben vétkeződtem? Szemembe mondd, Uram! Utadból félreállok vakon s világtalan. Esztergom, 1991. IX. 30. Jelentéstan Mikor azt írom Rólad: gyönyörű, nem jelent semmit. Új szótárt kell kitalálnom, hogy ráhibázzak rezzenéseidre. Nekem Lángocska vagy, a legspirituálisabb egyed. Esztergom, 1991. X. 1. • • Üres óra Hallgatom a másodpercek kattogását, és arra gondolok: rég nem élnék Nélküled. Szereteted infúziója tart vegetációban, mert vegetáció a tetszhalál, a nemlét. Nyolc éve már ennek a semmilyen állapotnak. Hallom az óraketyegést, és eszembe jut: mennyit mulasztottam, és mennyit mulasztok, amivel nem tudok majd elszámolni egy hatalmas Úr színe előtt. 7
