Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 10. szám - Géczi János: Isten szent helye

végén úgy kellett megvédeni a papot, nehogy a jól megtermett Oszkók fiú a nyitott sírgödör mélyébe, a koporsóra taszítsa. Kétségtelen, hogy ennek ellenére mégis rázuhant a tölgyfakoporsóra - be is szakadt alatta -, mert az egyik sírásó szívlapáttal úgy hátbavágta, hogy Isten szolgája megszédült. A gyászolók többsége fölháborodott a család viselkedésén, míg mások azon, hogyan beszélhet így a falu papja. Annak idején Oszkók Béla - későbbi rokkantnyugdíjas - rendó'r csak a munkaköri kötelességét teljesítette. Végül olyanok is voltak, akik szerint csupán annak voltak a tanúi, hogy a plébános nem tudott fölkészülni a beszédre, mivel előző nap érkezett haza, hát mindenféle általánosságokat hordott össze. Meg akarta szolgálni a pénzét.

Másnap a család felszólítására Debreczeni Ferenc visszavitte a család zala- szövó'i otthonába a temetésért már befizetett ezerkétszáz forintot. Kassa István, az egyházközség képviselő-testületének világi elnöke élénken emlékszik arra a csütörtöki délutánra, amikor halálsápadtan rontott be portájára Lajos, a falu lógó taknyú csordása: gyere, az Isten áldjon meg, mert agyonverik a papodat! Azonnal rendőrséget hívtak. Mire ifj. Oszkók lakásához értek, a plébános úrnak már folyt az orravére, a ruhája pedig merő víz volt. A dühöngő, megsebesült papot rohammentő vitte Sümegre, ahonnan még este átszállították az ajkai kórházba.

A kórházi látlelet szerint Debreczeni Ferencnek eltört az orrcsontja - nyolc napon túl gyógyuló sérülés, és ezt figyelembe veszi a magyar jogrend -, jobb mellkasán zúzódás nyomai, és erősen sokkos állapota miatt tartós kezelés elé néz (a plébánost feltehetőleg leginkább a nyakába zúdított vizelet mennyisége viselte meg). Ennek ellenére, három nappal később, bedagadt orral, színes monoklival bal szeme alatt megtartotta a vasárnapi misét.

Vedres János, az elhunyt Oszkók körzeti rendőr közvetlen szomszédja is részese volt a papverés látványosságának. Jani bácsi, nem jönne át velem tanúnak, vissza akarom fizetni Oszkók Bélának a temetési költséget - hívta magával a plébános. Eleget téve az atya kérésének, Vedres átment az Oszkók- portára. Vedres szerint Debreczenitől senki se akarta átvenni a pénzt, mondván, ha majd a báty megjön, annak adja vissza. Rövidesen megérkezett iíj. Oszkók Béla, aki a sárga földig lehordta az egyre jobban izzadó papot, majd gyors, pattogó mozdulatokkal fólképelte. Később rugdosta. Ica húga tojással fejbevágta a harminckét éves plébánost, majd hátulról kabáttal csapkodta. Hamarosan csupa vér lett a plébános zsebkendője. Hadd mosom le a kezemet... - kérte. A kerti slaggal leverték!

Rövidesen aláírásgyűjtés kezdődött a faluban: azt követelték a megyés püspöktől, hogy Debreczeni Ferencet helyezze el Zalaszövőről. A 308 lelket számláló község lakói közül 66-an írták alá a kérvényt. Ez ifjú Oszkók szerint ugyanennyi családot jelent. Hogy a véres történet után Oszkókék ennyire maguk mellé tudták állítani az embereket, annak az a magyarázata, hogy nem ez volt az első - ha lehet így fogalmazni - balul sikeredett temetés. Evekkel korábban is voltak hasonló esetek. A pap híres volt kommunistagyűlöletéről, és bizony, a faluban nem volt család, ahol nem került volna legalább egy párttag. Azt is szemére vetették már, hogy a koporsó mellett nemegyszer beszélt az elhunyt hibáiról, emberi gyengéiről. Pedig halottról vagy jót, vagy semmit.

Ifj. Oszkók Béla a választásokon polgármesteri székre pályázott. Amikor két éve elhunyt az édesanyja, akkor sikerült elintéznie, hogy a szomszéd falu es5