Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 10. szám - Simonyi Imre: Szemközt s háttal, Szülőfalum, Szülőházam (versek)
Simonyi Imre Szemközt s háttal Jöttem egészen lentről úri - negyedik - rendből eszmén irányon túlról mélyről de nem alulról. Fentről is lám meg mélyről: városi - faluvégről - mérhető képtelenből képletes végtelenből. Amit meg utam közbe átléptem mindörökre: eszméitek fonákját s rögeszméim továbbját! S azóta szemközt s háttal megyek a vakvilággal - mégis szemközt leginkább hol gyalog hol mezítláb. S hol egyhelybe hol vágva balog toronyirányba; eszmén irányon túlra mélyre de nem alulra: igazolt hazugságból becsapott igazamba. Szülőfalum Ahol születtem: falu volt, ott sarkon állt a sarki bolt. S a szélin széles faluszél, hol szeles időn fútt a szél.
/
