Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 6. szám - Legenda Czibor Jánosról (Összegyűjtötte: Alben Zsuzsa)
Legenda Czibor Jánosról Összegyűjtötte: Albert Zsuzsa Csukás István: „Szárnya, szárnya a madárnak, fegyver kell a katonának . .. Van jó fegyverünk, védjük, őrizzük a hazánkat ...” JL/zt a Kormos írta, csak végig szégyellte, és tagadta. Pedig nagyon jó katonadalt írt. Albert Zsuzsa: Most már ég a piros lámpa, elkezdtünk már anekdotázni, kezdtük Kormossal, hiszen legutóbb, amikor találkoztunk, vele is fejezte be ez a társaság. Czibor Jánosról annyit ír az irodalmi lexikon, hogy 1922-ben született és 1961-ben halt meg, öngyilkos lett. Lektor volt, nagy irodalomértő, a Színművészeti Főiskolán tanár, akik onnan kerültek ki írók, bizonyára indítást is kaptak, segítséget kaptak tőle, az itt jelenlévő Csukás István pedig ha jól tudom, unokaöccse. Csukás I.: Igen, de ez nem számított akkor. Sőt, keményebben bánt velem, mint az illető fiatal írókkal, akikkel kortársak voltunk, s akiket innen-onnan, főiskoláról, újságból össze- toborzott, tehát a névsor is igen szép, és ők is akkor húszvalahány évesek voltak, tehát a Csurka, a Moldova, a Galgóczi Erzsi és még többen is. Szóval ez nem számított, hogy unokatestvér, ő ebben nagyon merev és igazságos volt. Inkább azt akartam mondani, nem véletlen, hogy a Kormostól indul ez a beszélgetés, tudniillik én úgy tudom, hogy ők nagyon-nagyon jó barátok voltak, és közös helyen is dolgoztak, mégpedig valami egészen lehetetlen helyen, például a Magyar Filmgyárban voltak dramaturgok mind a ketten. Egy kezdődő filmgyár, ami akkor élte át a válságait, kezdődő filmgyárban két ilyen brilliáns és sziporkázó eszü dramaturg, ami rengeteg tréfát és vidámságot szült, ők találták ki azt hiszem Határ Győzővel hárman a kerekes hajót. A Határ Győző beadott egy filmszinopszist, hogy a Szovjetunióban kitalálták a kerekeken járó hajót. Ezt a Kormos lektor és a Czibor lektor dramaturg véleményezte, és beadták komoly képpel. Ez 1951-52-ben volt. Vas István: Kezdjük ott, hogy 1946-ban volt a Magyarok többek között, amit én a háború utáni idők legjobb folyóiratának tartok még ma is. A történet az én számomra ott kezdődik, hogy Czibor a Valóságban, egy dühödt, igazságtalan, rágalmazó, hamisító cikket írt a Magyarokról, úgy emlékszem, hogy rólam is írt egy mondatot, merénylet volt, amire Kéry felelt is a Magyarok ban, nagyon jól, tőle megszokott komoly higgadtsággal. Én akkor a Révay Könykiadónál dolgoztam, nem is olyan régen, tehát ez 1946 végén lehetett,és egyszer megjelenik egy fiatalember, aki hirdetést kér, ha jól emlékszem, a Fehér Holló Kiadó számára, ez volt a Válasznak, a népieseknek a kiadója, ennek számára gyűjtött hirdetéseket. Én ott ültem Illés Endre előszobájában, ami nagy szoba volt, de amiben csak Irma, a titkárnő meg én ültünk. Én voltam az, aki mindent csinált, tehát a hirdetéseket is én vettem fel, persze Illés Bandi döntött afölött is, hogy milyen könyvről hova, hány milliméter legyen. De mégis csak én fogtam föl a rendeléseket. Akkor bemutatkozik, egy fiatal gyerek, 24 éves lehetett, de fiatalabbnak nézett ki még a koránál is. Egy kicsit zömök, alacsony fiú volt és bemutatkozik. Mondom, te vagy a Czibor, te vagy az az aljas Csukás István, Réz Pál, Szántó Piroska és Vas István emlékezései. 33
