Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 5. szám - Metaforák helyzetünkre - Czeizel Endre: „Az élet él és élni akar”
Czeizel Endre 5? Az élet él és élni akar 55 4 Z. -M.dy Endre figyelmeztetése most is húsunkba vágóan aktuális. Fogyó és beteges néppé váltunk. A születések és halálozások A népességszám — eltekintve a ki- és bevándorlástól — lényegében a születések és halálozások eredőjeképpen alakul ki. Az élveszületések gyakorisága a századfordulótól kezdve csökken. Ennek szinte egyenes vonalát az I. világháború alatti nagyfokú csökkenés, majd az ötvenes években a „Ratkó-gyermekek” és a hetvenes évek közepén a népesedési támogatások miatt átmenetileg emelkedő (ma már tudjuk: korábbra hozott) születések törték meg. A mi generációnknak kellett szembesülnie először az 1963. évi születésszám- minimummal: a 130 053 élveszületés 12,9 ezrelékes gyakoriságot jelentett. De ez sem bizonyult sokáig érvényesnek. Sajnos, az 1983-at követő évek születésszámai ennél is alacsonyabbak voltak. 1989-ben azután bekövetkezett az újabb minimum 123 304 élveszü- letéssel, ami 11,7 ezreléket jelent. A születésszám-csökkenés hátterében nem a termékenység biológiai elapadása áll. Egyfelől soha olyan kevés gyermektelen házaspár nem volt hazánkban, mint jelenleg. Nem arról van tehát szó, hogy nem születnek gyermekek, hanem arról, hogy a családonkénti gyermekszám nagyon alacsony. Ez jelenleg jóval 2 alatt van (1,7). Ráadásul soha ilyen sok „egykés” család nem volt ebben az országban, mint most. Másfelől az összes születési esemény, tehát az élveszületések, magzati halálozások és a terhességmegszakítás száma csak 1969 után kezdett csökkenni. Ez a korszerű fogamzásgátló módszerek széles körű újabb alkalmazására vezethető vissza. Születésszámunk nemzetközi értékelésekor csak a fejlett gazdasági és egészségügyi országokat érdemes figyelembe venni. Az 1986. évi magyarországi 12,1 ezrelékes érték alacsony, de nem a legalacsonyabb. Ezen a listán a 10. legalacsonyabb gyakoriság hazánké. Három országban: Olaszországban, az NSZK-ban és Dániában 11 ezrelék alatti értékek találhatók. A halálozás jellemző életkoreloszlást mutat. Közvetlenül a születés után nagyon magas. Az élet első évében annyian halnak meg, mint a következő 27,5 évben! Legalacsonyabb a halálozás 10 év körül. Ezt követően azután az életkorral egyenes arányban emelkedik. Jól megfigyelhető a nemi különbség: a férfiak mintegy 8 évvel korábban halnak meg, mint a nők. A 40 év feletti férfiak halálozásában az 1930-as évek első felében és 1986-ban regisztrált értékek között lényeges különbség nincs. Ez a 40—60 év közötti férfilakosság egészségi állapotában bekövetkező igen kedvezőtlen változás következménye. Halálozási arányunk a fejlett gazdasági és egészségügyi országok között a legrosszabb. Sőt, azt kell mondani: kiemelkedően a legrosszabb! Hiszen 1986-ban a magyarországi 13,8 ezrelékes halálozást egyedül az NDK-é (13,4 ezrelék) közelítette meg, de ezek után már csak 12 ezrelék alatti értékek fordultak elő. S vannak olyan országok, így Japán és Izrael, ahol a halálozásgyakoriság már 6 (!) ezrelékes szinten van. Ezekben az országokban a halálozási gyakoriság tehát kevesebb, mint a fele a mienkének! így kertelés nélkül ki kell 79
