Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 2. szám - Mezey László Miklós: „Torkig többes szám első személyben” Farkas Árpád: A szivárgásban
92-3 A TARTALOMBÓL Tolnai Ottó: Tukacs Konrád történelmi csataképfestő miért szinbolond / tukacs konrád történelmi csataképfestő / amikor ellentétben a szépmüvész elemérrel / aki mindenre ráad még egy kis rózsaszínt . . . ő éppen elvonja I kivonja a színeket visszavonja / vissza mind egytől egyig Balázs Attila: Egérút (Alcím: a hószita) Mindenkinek van egy egere. De Szép Péteré fehér volt, fehér, akár a hómezők, amelyeken egy metsző januári délután Péter szülei, egyetlen gyermekükkel és a nagyapával a városba érkeztek . . . alig verték át magukat a szinte áthatolhatatlan hófergetegen. Ryszard Kapuscinski: Etiópiái riport Etiópiában vagyok, Addis Abeba utcáit járom, ugyanazokat az utcákat, amelyeket közel harminc éve ismertem meg . . . Megváltozott-e valami? Első benyomásom — semmi sem változott. Persze, épült néhány új épület, és az egyik ligetben üres talapzatot látni, amelyen Lenin szobra állt. Porkoláb Tibor: A „nagy pátosz” könyve (Márai Sándor: Napló) „Vissza kell húzódni ebbe a Naplóba.” Nem véletlen, hogy Márai 1943-ban kezdte írni Naplóját ... ez a kaotikus külvilággal szemben a belső emigráció, az önmegőrzés lehetőségét jelentette az író számára.
