Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 12. szám - Utassy József: A pocok mennybemenetele (vers)

Utassy József

A pocok mennybemenetele

A határ felett madár lebeg.

Vércse bizonyára!

Látja a dög: a fű között pocok döcög.

Es levihog rá, leröhög.

Összecsukódik

szárnya,

és mintha a mennykő, a hajderménkű, úgy csap le rája.

Nyüszít,

sivalkodik,

zokog

fájdalmában a kis pocok,

hiába

legyezi a ragadozó szárnya, nem így vágyott ő repülni, nem ám:

A Főpocok Birodalmába.

A vércse száll, száll,

s lehull vele puhán, vigyázón vigyázva egy vén rozoga fahídra: kedvenc kivégző hídjára.

Itt véget ér a tanító mese.

Dicsértessék hát: a Pocok neve!