Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 11. szám - Híreink
oldozd, nincsen rá esélyed, / és kardod sincs, hogy átvágd a csomót.” (Hamlet-vál- tozatok), s megfogalmazódik a metafizikus elvágyódás is: „Úgy vágyom más életbe. / Úgy vágyom más anyagba.” (Nemlenni), mégis ideköt a tartás: „nézed, miként tülekedik a csorda / a tele vályúk valamelyikénél. / És nem vagy képes beállni a sorba.” (Önarckép vályúval), s él a megszenvedett történelmi optimizmus is: „belehal az ember / a gazságba - és mégis megmarad.” (Szárazpatak, 1988 augusztus). Sajátos és hatásos az a költői eljárás, amely a különböző téma- és jelentésszinteket úgy kapcsolja össze, hogy a hétköznapi helyzet vagy esemény leírása valaminő ugyancsak hétköznapinak mutatkozó, ám váratlan fordulattal időben s térben is kitágítja a verset. A Szerepek-ben a hazasiető asszony édesanyjának üzenetét fedezi fel az asztalon, aztán rádöbben, nem neki üzentek, hanem ő üzent még reggel a saját gyerekeinek. A kertben sorra pusztulnak el az aprójószágok, s a gyilkos a kutya, s „a hűség és a szeretet / tekint ránk / férfiasán bozontos szeméből.” (Gyilkosságok). Azonosságok és ellentétek villantják fel éles fényben a jelenségek és az emberi lét színét és fonákját. A verseket alkotó személy szenvtelenül.vizsgálódik és szenvedve megvizsgáltatik, kérdez és válaszol, például Arany János sorsával azonosulva: „Borostyánkőbe dermedt bogár - / előmos-e egyszer a tengerár? // Sorsodat akkor is ki fejti meg? / Ki fejti meg lényedet, lényeged?”. (Széphalom Könyvműhely, 1991) Híreink A szellem lehetőségei a XX. század végén A folyóiratunk szeptemberi számában közölt összeállításhoz (Vannak-e még partok és csillagok? Ankét a Tanú megjelenésének 60. évfordulóján) kapcsolódva szerkesztőségünk a Németh László Társasággal, az Erdei Ferenc Művelődési Központtal és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Bács-Kiskun Megyei Tagozatával közösen tudományos tanácskozást rendezett 1992. szeptember 24-én Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban. A tanácskozás témája azonos volt a folyóirat-ankétéval: az előadók a Vannak-e még partok és csillagok? kérdésre próbáltak válaszolni. Az előadások sorét Orosz László nyitotta meg: Németh László és Kecskemét címmel tartott a „hírős város” művelődéstörténetébe is bevezető előadást. Ezt követően Sándor Iván, a Németh László Társaság elnöke szólt a tanácskozás címében rejtőző kihívásról. Nagy érdeklődés, elmélyült figyelem fogadta Poszter György (Ho- mér vagy Osszián - Ezredvégi gondolatok három tételben és háromszor négy altételben) és Török Endre (A tudás.kelepcéje) előadását. A tanácskozás délutánján ezekhez az előadásokhoz kapcsolódtak Balassa Péter, Domokos Mátyás, Jókai Anna, Petrőczi Éva, Máriás József, Tornai József, Vekerdi László és Fodor András hozzászólásai, korreferátumai. Mint mér jeleztük, a tanácskozást élénk figyelem kísérte: a helyszínen mintegy 150 hallgató figyelte a vitát; több napilap összeállítást készített a tanácskozás anyagából. A résztvevőket levélben üdvözölte Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, és Kötörö Miklós a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke. A tanácskozáson elhangzott előadásokat folyóiratunk decemberi száma közli. Szándékaink szerint lapunk szeptemberi számának és a tanácskozásnak az anyagát külön kötetben is megjelentetjük. Rendezvényünk Bács-Kiskun Megye Önkormányzata, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Petőfi Jíyomda Rt. (Kecskemét) támogatásával valósult meg. 96
