Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 11. szám - B. Molnár Erzsébet: Kuruzslók a Kiskunságban
szegletiről vakarok, azt is azon pálinkába teszem és a betegnek inni adom; de tsak portionként. Mikor elkezdi az ember ezeket kell mondani: Názáretbéli Jézus, Zsidók Királlyá, Krisztus Keresztye, Szentháromság hatalma, minden lelkes állattól minden gonosz hatalom távoztassék el.” Mikor a beteg meghűl ezt szokás mondani: „Ditsőség az Atyának Fiúnak, Sz:Lélek Istennek nevében Ámen.” Az orvosságot ezután lehet a betegnek odaadni. Elmondása szerint ezzel a módszerrel csak Kunszentmártonban meggyógyított 50-60 személyt. Arra a kérdésre, hogy honnan ismeri meg a rontást? - így válaszolt: „Onnan lehet meg ösmerni, hogy az ollyan megrontott személynek az orczája megfeketedik és a szemibe * könnyezést ’s mintegy Kereszt formát lehet észre venni.” Az orvoslásokat cifra dudás még a katonaságnál tanulta, ahol 28 esztendős katonaként szolgált, de rontani nem tanították meg. A tudományt maga fejlesztette tovább. Kocsis János, vagy más néven Késmárki tagadta a kuruzslást, mondván, ő csak Jézus nevével gyógyít. Mint mondta, a mesterségét édesanyjától tanulta. „Pálinkába égett timsót teszek és közben keresztet hányva rá ezeket mondom: Názáretbéli Jézus, Zsidók Királlyá, Elő Isten fia, Krisztus Kereszttye, ments meg minden gonosztul, gonosz ember szándékátul, és minden következő veszede- lemtül - Oh Názáretbéli Jézus ~ repet., adj erőt, egészséget, boldog életet, boldog kimúlást.” Veres József 46 éves kunszentmártoni lakos Sima Katától tanulta a következőket: „Rontás ellen az asztalnak 4 sarkáról a piszkot kell levakarni és azt pálinkába beadni a megrontottnak”. A vizsgálat ideje alatt Molnár Imre, azaz a cifra dudás meghalt. Az ítélet ezért csak két személyt érintett. Mivel „több embereket örökös nyomorékká tettek tu- dákos és titkos erejű orvoslások által, ezenkívül velek egy részről nagyon nevetséges, más részről azonban az erkölcsiséggel és szemérmetességgel egészen ellenkező és büntetésre méltó dolgokat követtek el a gyógyítás ideje alatt”: Veres József 3 hónapi fogságra és két ízben kimérendő 50 pálcára, Kocsis János 1 hónapi fogságra és egyszeri 30 pálcára büntettetett. Az eseteket áttekintve megállapítható, hogy szinte csak akkor derült fény a ku- ruzslók tevékenységére, ha egy-egy haláleset kapcsán a gyanú rájuk terelődött. A közvetlen halálokozást azonban bebizonyítani nem lehetett, ezért büntetésük is feltűnően csekély. A törvényszék elé került személyeknél lényegesen többen voltak azok, akik gyógyítással foglalkoztak. Ismerve a korabeli egészségügyi ellátást, tevékenységük bizonyos mértékig hiányt pótló volt. Talán ezzel is magyarázható, hogy a rendszeres tiltás mellett, amíg halált nem okoztak, a helységek vezetése is elnézte tevékenységüket, hivatalosan tudomást sem véve működésükről. A perekből feltáruló módszerek bizonyára nem ismeretlenek a néprajztudomány művelői előtt, mégis úgy érzem, közreadása gazdagíthatja azt az adatbázist, amely a népi gyógyítástörténet és egészségügy tizenkilencedik századi valóságát igyekszik feltárni. Jegyzetek 1. GRYNEUS Tamás: Bács megyei gyógyító szokások és hiedelmek = Cumania 2. 1974. 229-237. 62
