Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 11. szám - Beke György: Magyar színháztörténelem Kolozsváron (Beszélgetés Kötő Józseffel)
Beke György Magyar színháztörténelem Kolozsváron Beszélgetés Kötő Józseffel H • • JL M. ogy mikor s hol született meg a magyar színjátszás, azt nem tüdőm, de a hivatásos magyar színjátszás Erdélyben és Kolozsváron született meg, bizonyosan és pontosan 1696-ban. Akkor kapott Felvinczy György uram engedelmet [...], hogy mindkét országban, de különösképpen Erdélyben színjátékokat rendezhessen latin és magyar nyelven. A hagyomány szerint Felvinczy uram Kolozsváron nyomban meg is kezdette működését, s a város polgárházainak kiugró ereszei alatti széles, nyitott padlásnyílásokban szavaltak egyenesen és párosán aktorai és aktrixjai az utcai publikumnak. Ezek az eresz alatti padlások tehát a hivatásos magyar színjátszás első' hajlékai voltak ugyan, de színháznak mégsem nevezhetjük őket. Hogy mi lett a sorsa ennek az ereszalji színjátszásnak, nem tudom. De most másfélszáz esztendeje, 1792-ben, Fejér János és öt társa (összesen három férfi és három nő) együttesen, tehát mint színtársulat kért és kapott engedélyt a gubemiumtól, hogy Kolozsváron magyar nyelvű színielőadásokat tarthasson belépődíjjal, s annak az esztendőnek november 11- én meg is tartotta első előadását a Szén utcai Rhédey ház első emeletének tánctermében. Talán ezt a kibérelt magántermet nevezhetjük az erdélyi magyar színjátszás első komoly hajlékának, de még ez sem volt - színház.” Kós Károly sorai az Erdélyi Helikon 1942. évi 5. számában. Fenti kipontozással újraközölte A Hét című bukaresti hetilap 1981-es évkönyve (Régi és új Thalia). Azért adom így az idézetet, mert bizonyság arra, hogy még a Ceausescu-diktatúra sem hallgathatta el teljesen: a magyar hivatásos színjátszás Erdélyben, Kolozsváron született meg. Csak annyit „törölt” a történelemből, hogy ez „két ország” eseménye volt: Erdélyé és Magyarországé. Vagyis az egységes magyar nemzeti művelődésé. Kötő József kolozsvári művelődéstörténész, egy időszakban - talán a legnehezebben - a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, pályáját az erdélyi magyar színjátszás búvárlásának szentelte. Az erősen irodalomközpontú erdélyi magyar művelődésben a szellemi élet területei közül a döntő fontosságú színháztörténetet kutatja. — Megítélésed szerint miért éppen Kolozsvárott alakult meg az első önálló magyar színház? — Olyan társadalmi-politikai mozgalmak érlelték be ezt a színházalapítást, amelyek a magyar felvilágosodás célkitűzéseit határozott „antijozefinista” vonásokkal ötvözték. Vagyis felléptek az elnémetesítési politikával szemben. Eléggé ismert és számtalanszor idézett tény, hogy az erdélyi felvilágosodás vezéralakjai fő feladatuknak tekintették az anyanyelv művelését. II. József halála után, mikor az erdélyi gubernium Nagyszebenből Kolozsvárra tette át a székhelyét, az 1791-es kolozsvári országgyűlésen magától értetődően vetődött fel olyan intézmények létrehozása, 28
