Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 9. szám - Sinka István: Seregek napja, Ének a Don hőseiért, Fábián Mihály honvéd eltűnt, Hét udvarnak hét legszebbje, Tiltott puskázó balladája, Magos legény, Ifjak tanítása, Nyomorult fegyveresek, Hahó!, Végvári legények (versek)
Tanít a múlt: habra hab bodrozik ... s ki kardra kap, a jövendő századokban úgy fénylik az mint a nap. 1950 Nyomorult fegyveresek Fegyveres az ingoványbán — váljon kővé valahány van! Vadásznak a halászokra, lest vetnek a juhászokra. A pórnép is üldözött mind; inge mindnek halálos ing. Hogy tud a szív kővé válni, s hogy tud északnak szolgálni. Hogy tud a kéz fegyvert fogni, hogy nem tud a száj zokogni. Aki elmegy fegyveresnek, apja ellen megy kezesnek. Kezesnek megy, nagy rablónak, rablónál alább valónak. Törvényt hord öccsei ellen, nénjével se bánik szebben. Bús szolga ö... de ha nem ölt, mért vetné ki testét a föld? 1950 Hahó! Ólommá aludt a vérük. Kapzsi had. Köd a vezérük. Ott mennek! Hahó! még elérjük őket. Nap kél. Fejsze-él már raggyan. Vágd! Nincsen visszaút. Virradat van. 1932—1960
