Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 9. szám - Medvigy Endre: Seregek napja (Sinka István tíz ismeretlen verse elé)
A Hét udvarnak hét legszebbje című vers 1945-ben keletkezett, a költő hagyatékából közlöm. 1945 után egészen a legutóbbi időkig csak a polgári lakosságból is „hadifoglyokat” ejtő, az elfoglalt területek leányait és asszonyait rettegésben tartó „felszabadítók” lehettek hősök, jóllehet ők maguk hadijelentéseikben nem tudtak „felszabadításról”, ellenben megszállást emlegettek. A költő csak titkon sirathatta el hős honvédeinket. Gosztonyi Péter történész is ezt a kifejezést használja. A magyar honvédség a második világháborúban című munkájában írja: „Lovásziban (1945.) április 12-én egy igazolvány nélküli katonára állították ki a halotti anyakönyvet. Valószínűleg ő volt a második világháború utolsó magyar katonája, aki hazai földön halt hősi halált.” A Hét udvarnak hét legszebbje című katonasiratónak a Ne csivogjatok madarak a visszafogottabb párverse, amely 1959. április 17-én jelent meg az Élet és Irodalom 5. oldalán. Ne csivogjatok madarak, ne zavarjátok az elesett honvédek nyugalmát! A Tiltott puskázó balladája (Paraszt Újság, 1947. március 16., 3. oldal) címe és a szabadságáért küzdő szegénylegény fegyvere miatt került a tematikus összeállításba, de inkább a balladák, méghozzá a betyárballadák közé sorolható. Hasonló betyárballadát nem egyet alkotott Sinka, gondoljunk Ballada egy őszi szekérről, Elf oly a Kálló vizében, Fábián Pista, Gonosz bíró balladája és Tálasok balladája című versére. A felsorolás bővíthető. A pásztorköltő a nép és a népköltészet véleményét osztja, nem zsiványoknak, hanem szabadsághősöknek érzi az elvadult szegénylegényeket, a betyárokat. A Magos legény című vers a költő hagyatékából származik, 1949-ben keletkezett. A téma nem újkeletű, már korábban is megtaláljuk Sinka költészetében. A szabadságharcosnak való, győzelemre született szálas legény elkallódik a cselekvésképtelen időkben. A Bozsár András című, 1942-ben papírra vetett balladában hasonló gondolatra ismerhetünk. A nótás, táncos, bottal bánó Bozsár András ha szabadságharc lett volna, szabadsághősként halt volna, de neki csak a Hóditanya jutott... A Magos legény 1949-ben börtönfalakat döntögetett volna, de erre nemigen volt módja . .. Az Ifjak tanítása a társadalmi és a nemzeti közösségért vállalt önfeláldozás — beleértve a fegyveres harcot is — dicsérete. A hősök neve fennmarad és napnál is fényesebben ragyog az eljövendő századokban, hirdeti a hagyatéki vers. Sinka István a szabadságharcainkat, a császárokkal való küzdelmeinket nem egyszer megénekelte. Rákóczi Ferenc szabadságküzdelmére és Mikes Kelemenre Rodostóból és Mikes sír című himnuszában emlékezett. Később, már érett, kiteljesedett költészetével, Fekete viola, Két gyermek szabadságot játszik és Márciusi ütközet című versével az 1848—49-es forradalom és szabadságharc parazsát éleszti. Az Ifjak tanítása mintha már 1950-ben az új rebellió, az 1956-os nemzeti felkelés eljövetelét sejtetné. A nyomorult fegyveresek szintén 1950-ben keletkezett, Magyarországon ez ideig még nem jelent meg, de a müncheni Új Látóhatár 1989-ben, az 1-es számának 4. oldalán közölte. A folyóirat 1989-es évfolyamában, az 1-es és a 4-es számban tizenkét — tizenkét ismeretlen vers látott napvilágot a Fekete Bojtár hagyatékából. Mindkét összeállításban olyan politikai versek olvashatóak, amelyek a kommunista rezsimet bíráló tartalmuk miatt a bolsevista diktatúra éveiben aligha kaphattak volna nyilvánosságot. A Nyomorult fegyveresek című versről nem nehéz kitalálni, hogy melyik népellenes fegyveres alakulatról, vagy inkább terrorszervezetről szól. A Sinka-kézirat elkészülte előtt két esztendővel, 1948 szeptemberében 25