Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 7. szám - Mák Ferenc: Mostoha kötelékek (Pintér Lajos: Kézjegy)
Híreink 1991. április 11-én, a Költészet Napján a Forrás szerkesztősége és a Katona József Társaság könyvbemutatót tartott Kecskeméten a Kamaraszínház termében, amelynek keretében Buda Ferenc Csöndország cimű könyvét Fűzi László, Pintér Lajos Kézjegy című kötetét pedig Mák Ferenc méltatta. Az est során Bácskai János, Kiss Jenő és Szirmai Péter a két költő verseit adta elő. * * * 1991. április 15-én Nemzeti identitás, nacionalizmus Közép-Európában címmel dr. Kiss Gy. Csaba tartott előadást Kecskeméten a Katona József Múzeumban. * * * 1991. április 20-án Kötésén Németh Lászlóról tartott előadást Katona Piroska, Kecskeméten élő nyugalmazott pedagógus. * * * Németh László-emlékülést tartottak Székesfehérvárott a Vörösmarty Társaság, a Németh László Társaság, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Közép-Dunántúli Tagozatának, a Magyar írószövetség Közép-Dunántúli Csoportjának és a Székesfehérvári Megyei Jogú Város Önkormányzatának együttes szervezésében. Az emlékülésen Monostori Imre, Bakonyi István, Olasz Sándor, Kocsis Rózsa, Fűzi László és Vekerdi László tartott előadást. * * * A FORRÁS ERDÉLYBEN — A kolozsvári Helikon, illetve a marosvásárhelyi Látó rendezésében nagy érdeklődéssel fogadott Forrás-estre került sor 1991. május 17-én Kolozsváron, május 18-án pedig Marosvásárhelyen. Az esteken szerkesztőségünket Fűzi László, Szekér Endre, Buda Ferenc, Dobozi Eszter és Komáromi Attila képviselte; a kolozsvári est házigazdája Szilágyi István, a marosvásárhelyié Markó Béla volt. Önhelyreigazítás Kritikát írtam a Forrás idei ötödik számába Fodor András tanulmánykötetéről a Szülöttem földről. Jegyzeteim elkészítése és a cikk megírása között hetek teltek el, ezért hibásan idéztem Fodor András egy passzusát: úgy emlékeztem, hogy Takáts Gyula nem levélben irta, hanem élőszóban mondta neki megtisztelő szavait. E félreértésemre ironizáló poént alapoztam: „Honnan tudja, hogy Takáts Gyula nagy T-vel mondta azt, hogy Te, mintha levélben írta volna?” Öngól. Szeretném eloszlatni azonban a látszatot, hogy lelkemet adtam el egy poénért. A szeretettel ironizáló cikk egyéb állításai talán érdemessé tesznek erre. A költő és az olvasók elnézését kérem. Alföldy Jenő 96
