Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 7. szám - A magyar filozófiatörténetről (Román István beszélgetése Hanák Tiborral)
gondolkodó volt, aki európai módra filozofált. . . Szép kis magyar filozófiai útikönyv kerekedne az áttekintésből, ha jótollú író fogná meg a témát. Erdélyről meg talán nem is kell mondani, hogy mekkora szerepe volt a magyar szellem kibontakozásában. Nemcsak Apáczai Cserére lehet itt gondolni, aki magyar nyelven szólott a filozófiáról, hanem arról a tényről, hogy az első világháború végéig, de részben még azon túl is, számos magyar filozófus útja Kolozsváron át vezetett. Nicolaus de Mirabilibus innét indult el a Mediciek udvarába, ahol Lorenzo Magnifico jelenlétében dispután vett részt a prédestinációról, itt Kolozsvárott működött Metzl Hugó és Brassai Sámuel, de ott tanárkodon Böhm Károly, az első magyar filozófiai rendszer megalkotója, avagy Palágyi Menyhért, s egy időben Pauler Ákos, Bartók György és a kortársak közül hadd említsem meg a korán elhunyt Bretter Györgyöt, ki a nehéz időkben is rendhagyón gondolkodott. Egyszóval a magyar filozófia múltja fittyet hány a politikai határokra. Gondolom, mindez megtalálható könyvedben is. De vajon milyen módon és milyen szinten tárgyalod ezeket a kérdéseket és általában a magyar filozófusokat. Úgy értem, hogy milyen jellegűnek neveznéd könyved, ismeretterjesztőnek, tudományos kézikönyvnek, kritikusnak, leirónak.. ? Az igények, vagy inkább a szükséglet, vagyis az szabta meg jellegét, hogy megítélésem szerint mire van szükség a magyar filozófiával kapcsolatban német nyelvterületen. Abból a tényből indultam ki, hogy Rácz Lajos sárospataki főiskolai tanár 1920-as években írt utoljára áttekintést az egész magyar filozófiatörténetről, mely az Ueberweg-féle filozófia- történet 5. kötetében jelent meg az európai kisnépek filozófusai mellett, között. Rácz Lajos akkor még csak Pauler Ákosról tudott referálni, mint újdonságról. Különben is csupán néhány oldalon volt kénytelen összefoglalni az egész magyar filozófiatörténetet. Más szóval több mint 60 éve váratott magára egy újabb áttekintés. Könyvemmel azt szerettem volna elérni, hogy az érdeklődőnek legyen a kezeügyében egy megbízható munka, melyben a magyar neveket nem hibásan írják, a könyvcímek és életrajzi adatok pontosak. Semmiképp nem kívántam filológiai adatokkal és rengeteg magyar szöveggel agyonterhelt munkát összeállítani, mert attól csak ideges és kedvetlen lesz a német olvasó. így most szerintem a művelt nagyközönség éppúgy haszonnal forgathatja, mint a szakember, főképp pedig azok, akik a jövőben szócikkeket írnak lexikonok számára a magyar filozófiáról és az egyes magyar filozófusokról. 5 mi az összefoglaló véleményed a magyar filozófiatörténetről? Hogyan értékelnéd röviden? A magyar filozófia azt hiszem jobb, mint a híre. A középkori skolasztikus filozófiába a középkorban, Erasmus gondolatvilágába a humanizmus idején, Descartes racionalizmusába a nyugati kartéziánusokkal együtt, Kant, Schelling vagy Hegel filozófiájába a német idealizmus idején, vagy pl. az egzisztencialista problématikába a második világháború előtt kapcsolódtunk be, vagyis nem késtek filozófiai óráink. Európa szellemének alakulásával nagy szakaszokon együtthaladtunk, még ha ez nem is járta át az egész társadalmat, — de persze sehol nem járta át, mindenütt keveseké volt a filozófia. Két gyengéje azonban szembeötlik: az egyik a színvonal, a másik a hatás kérdése. Ami a színonalat illeti, ezt sem lehet merő nívótlansággal jellemezni. A Névtelen Dömés, a már említett Nicolaus Mirabilibus, vagy II. József korábban Fogarasi Papp József színvonalas filozófiát képviselt, azt kellett képviselniök, hiszen európai hírnévre tettek szert, csak hát írásaik vagy elvesztek, vagy a szerzők idő előtt meghaltak, mint Fogarasi Papp. Sokat ártottak a magyar filozofálás hírének a műkedvelők, a lapos viták főképp a múlt század első felében. Ezzel függ össze a másik kérdés, a magyar filozófia hatásának gyengesége. A ní- vótlan évtizedek egész évszázadra elrontják a bölcselet hírét. így történhetett meg, hogy amikor jeles magyar gondolkodók léptek fel, nem találták meg a kapcsolatot a magyar irodalommal és művelődéssel. Kb. 150 éve nem a magyar filozófia hiányzott, hanem csak a hatása, kulturális felhasználása, az irodalom és a filozófia szövetsége. Szóval nem vallód a magyar filozófia elmaradottságának tételét? Nem. Századunkban a marxisták találták ki az elmaradottságot, hogy megbélyegezzék az ún. polgári filozófiát és helyébe a maguk ideológiáját tegyék, mint valami megoldást és 81
