Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 7. szám - Békés Csaba - Tóth Ágnes: "Ha csak a bűnösöket büntetnék, hallgatnánk…" (Mindszenty József levelei a hazai németség ügyében)

német kisebbség maga pedig különleges jogokat nyer. Ezzel az egyezménnyel a magyar kormány tulajdonképpen lemondott a magyarországi német kisebbségnek a hitleri Németország gátlástalan törekvéseivel szembeni védelméről.

5 Valamivel később, 1945. október 17-én körlevelet adott ki a magyar püspöki kar. A hívek tájékoztatására kiadott körlevél tulajdonképpen megismétli a miniszterelnökhöz írottakat. A körlevél — természeténél fogva — azonban inkább az érzelmekre, a lelkiismeretre, a keresztény megbocsátásra és könyörületességre helyezte a hangsúlyt: „Az emberi részvétet, a történelmen végighúzódó magyar emberiességet kérjük a haza ellen nem vétett német testvérek számára is, valamint annak az erkölcsi elvnek a gyakorlását: „Mindazt, amit akartak, hogy nektek cselekedjenek az emberek, ti is azt cselekedjétek nekik” (Máté 7.12.). . .

Állítsuk vissza a törvények uralmát, a szeretet, béke és megértés szellemét.”.

6 Utalás a 3820/1945. M. E. sz. rendeletre, amely kimondja, hogy a magyarországi német lakosság 4. csoportjába azok tartoznak, akik hitlerista szervezetnek sem vezetői, sem tagjai, sem támogatói nem voltak.

7 Karl Renner, az osztrák szociáldemokrácia nagy tekintélyű vezetője a II. világháború után Ausztria miniszterelnöke.

8 Junktim: olyan megállapodás, amely két kérdés teljesítését egymástól teszi függővé.

Junktimba hoz: összekapcsol.

9 Való igaz, hogy sem Romániából, sem Jugoszláviából nem került sor az ott élő német kisebbség szervezett kitelepítésére. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a háború utolsó szakaszában, illetve közvetlenül a háború befejezése után ezekben az országokban is atrocitások, üldöztetések érték az ott élő német kisebbséget. Jugoszláviában például véres leszámolásokra is sor került, az elüldözött tízezreket pedig „egyszerűen” nem engedték szülőföldjükre visszatérni. 1944 őszétől, csak a Bács-Bodrog vármegyei (!) magyar—jugoszláv határszakaszon lévő falvakban 10-15 ezer ember várta, hogy szülőföldjére visszatérhessen. Ezt a jugoszláv hatóságok megakadályozták. így mint külföldi állampolgárságú és sváb származású személyeket, ezekből a falvakból 1946 januárjában telepítették ki.

62