Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 7. szám - Zalán Tibor: Mos, főz, vasal, takarít, iszik, ledől (élettörmelék)
Zalán Tibor Mos, főz, vasal, takarít, iszik, ledől, — élettörmelék — ( mos) — Egyébként a heti háromszori mosás nem is sok. Kettőnkre. Egy ilyen nagykamasz gyerek, mint a Peti, hát nyilván elhasznál egy csomó ruhát. Tényleg, milyen furcsa, hogy a Peti már kamasz! Te jó ég! Független, önálló férfi. No, azért még nem férfi. Csak független és önálló. Ha már arra neveltem ... A fenébe, mitől ilyen koszos ennek az ingnek a gallérja? Mossa ez a kölyök rendesen a nyakát? Meg kéne kérdezni tőle. Csakugyan, de milyen alapon kérdezzem meg? Akkor már meg kéne kérdeznem a pizsamáján is a foltokat. . . emlékszem, teljesen el voltam képedve, amikor először észrevettem a pizsamanadrágján azokat a száraz foltokat. . . Dehát, nekem nem is lenne szabad azokat észrevennem . . . még ha a férjemről lenne szó . . . Mégis, onnantól már nem az enyém a gyerek. Meg kell szokni, hiába ... nem az enyém. Majd mos rá más. Na, persze, azt sem lesz könnyű túlélni, ha majd más mos. De akkor nem lesznek ezek a száraz foltok. Micsoda hülyeség, hogy ilyeneken jár az eszem. A francba ezzel a sok szennyes ruhával. Legszívesebben egyáltalán nem vennék fel semmit, hogy ne kelljen utána mosnom. Nohiszen! Jól is néznék ki, negyvenkétévesen ruha nélkül. Miért ne? Azt hiszem, még jól nézek ki. Negyvenkét évesen is. Az apja se azért pattant meg tőlem. Banális történet és ostoba férfira vall, ahogy elszelelt. Szarházi, ennyi, a dolog lezárva. Az érett nőből alig kapott valamit a szerencsétlen. Az asszonyból. Az asszony szer elemből. Most hajthatja a pipiket. Az egyetemista kicsi ringyókat. Savanyú a szőlő, barátnőm, nagyon is savanyú. Érett nő, meg mifene! Egy feszes kis segg még mindig többet nyom latba a férfiaknál. Hiába nézek én ki jól, már nem vehetek fel miniszoknyát. Miért ne vehetnék fel? Egyetlen deka fölösleg sincs a combomon. A fene érti, hogy mégis . . . Mit mégis? Ja, hogy honnan látszik két hajszálra egyforma combon, hogy az egyik gazdája tizennyolc éves, a másiké meg negyven? Nyilván onnan, hogy mégse hajszálra egyforma a kettő. Mit tudtam én tizennyolc évesen a combjaimról? Semmit se tudtam. Csak szétraktam őket, ha kellett. Nem kellett persze sokszor, pedig akkor ráhajthattam volna jobban az életre. Különös, hogy mennyire szenvtelenül tudok ezekre visszagondolni. Valamikor meg az életemet jelentette. Na, azért ez túlzás. Bár, miért ne ... Az ember fiatalon tegye, amit tennie kell. Kell? Ami jó és amivel másoknak örömöt szerez. No, azt szereztem, nyilván többet, mint amennyit kaptam. Ezért jó, hogy ez a Peti csak hajtja a csajokat, koslat utánuk. Hadd tombolja ki magát. Le van szarva, hogy hányas tanuló. Majd negyedikre összerántja magát. Tényleg, lehetett ez már lánnyal? Volt már dolga nővel a kis szarosnak? Istenem, a száraz foltok. A néma anyai tekintet! Vajon ő mit gondol 10
