Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 7. szám - Kiss Anna: Basarózsák
SUSANNA ASSZONY Rákóczi kis úrfiknak!, mén farkához köttettek, köveken zúzottak engedetlen széplányok, kik előtte egyenrangúak lévén, maguk is lóhátról vethették oda bárkinek, hogy coki! De az inkább sírnivaló, hogy néhány tisztségre jutott polgár Bécsnek árulkodjon özvegy Sommernék eltépett főkötöje miatt! Megint Balassa! Eltépett főkötök persze vannak. Az ilyen „tisztességes” személyek álmukban hét zsoldost is tönkrenyúznak! S a zöld rozsban bóklásznak, ha az úton lovas tűnik fel, éppen az, ki dévaj álmukban oly igen vitézkedett a dunnájuk alatt, hogy derékaljuk elázott!, s már csak akkor sikoltoznak, ha késő! Úgy ám! Nem Balassád természete, hogy zsoldos módjára idvezüljön, bár manapság van részünk molesztában, és ha Bécs megcsapatná az összest, ülepére ki ülhetne Esztergom alatt?! Sommemé főkötője ad acta részemről, csak úgy, mint a selmeci fürdös, kit szörnyen elhányt, mert túl közel húzódott hozzá a púpos kötény kéj ében. Egészsége lázadt fel, mint a táborokban szokásos nagy keveredések ellen, mit nehéz bor szít és feledtet, hogy az otthon ülő, fehérszájú, befűzött asszonyok csak álomi beszédükből döbbennek rá, ha ugyan sérti őket. Némelyik még örömet sem ismer, súlyát panaszolja urának, ha az néha ráfordul. Vagyonába menekszik, lányait tanítja jó fogásra, vén udvarlók karjára fűzi őket, s fiait bogozza kötényéhez. A veséje is irigy! ( derűsen) 7
