Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 5. szám - Horpácsi Sándor: „Pannónia más ország”? (Tüskés Tibor: Tájak, emberek)
Ára: 30,— Ft A TARTALOMBÓL Baka István: Égi zsebóra nézi nézi / az Órásmester felcsippentve mint / Lupét a Holdat én meg idelenn / Találgatom mért késik vagy siet j Mint hidegben a sínek a Jelen / Miért húzódik össze . . . Veress Miklós: Az órásinas álma mint az órásmester / kinek a bicegő nénike vekkere I és a maszek aranyórája ugyanaz — / tanulgatom immár a szakmát / a kvarcóráktól megundorodva / hogy a nagymutató / ne előzze meg a kismutatót / és a másodpercek / ne siessenek Pintér Lajos: A világ gyémánt-tengelye Ülünk két vers fölött a szerkesztőségben. Két kortársi vers, egy héten belül érkezett hozzánk. S a két vers tematikájában, gondolati és képi világában meghökkentő rokonságot mutat. Mintha költői versenyben írták volna. Pedig nem! Sándor Iván: A karnevál harmadik napja Elemi vágyunk a jövő elé vágni. Egyetlen lehetőséget látok erre. Már most, a jelenben megkeresendöek azok a mentalitásjegyek, amelyek alapján egyszer majd (valakik) elmondják, hogy kik is voltunk, és milyen problémák foglalkoztattak bennünket. Huizinga a „középkor alkonyának” vizsgálatához a kor embereinek érzelemvilágát tükröző krónikákra, naplókra is hagyatkozott munkájában; kereste a közhelyeket, apróságokat, konvencionális díszítőelemeket, amelyek rendszerint kihullanak a tudomány rostáján. Nos az, aki előtte fél évezreddel elvégezte volna az akkori jelenidőben ugyanazt, mennyivel többet tudhatott volna meg a jövő emberénél a maga kora érzelmi-érzelmi-pszichikai mechanizmusairól.
