Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 4. szám - Kilencven éve született Németh László - Farkas Árpád: Egy hársfalevélen; Várad felé; Hol az eső összeér a havazással (versek)

kell farkasszemet néznem. Pici sikolyokkal hal meg bőrömön a hó, egyaránt fölkap s pörget

alföldi, havasi szél —

Hol az eső összeér a havazással

E monoton esőben esdekelve

hány ezer éve csörtetek nyomotokban?

Telebeszéltem már a földet riadozó

állatokkal, hogy ti ne féljetek,

didergő erdőkkel, hogy megmelegedjetek,

s a fogalmak felhagyott tisztásain,

mögöttünk messze,

már hiába harsan fel zölden a fű —

Ó, hány ezer éve csörtetünk e monoton zokogásban, az éj szemöldje alatt?

Félrehajtogatjátok, lám, magatok előtt az eső szálait,

visszacsap arcomba élük, hidegük.

Miféle menetelés ez, miféle mágia,

hogy nem vághatok magamnak új csapást, mielőtt elérnök azt a Kort, hol az eső összeér a havazással, s tejfehér ködökben úsznak el álmodott kontinenseim, s fehérré havazva be őket magam is örökre elalszom? —

24