Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 3. szám - Vas István: Előkelő nagyvonalúság (Hozzászólás egy vitához)
Előkelő nagyvonalúság — Hozzászólás egy vitához — M kecskeméti Forrásban jelent meg a Norvégiában élő Sulyok Vince jegyzete*, amelyben J—M azt nehezményezi, hogy az erdélyi Szilágyi Domokos, naplójában**, amely halála ■A. -A.után jelent meg a Forrásban, teljesen alaptalan célzásokat tesz Sulyok családjának zsidó származására. Ennek kapcsán, ha nem is éppen szoros kapcsolatban vele, megemlíti, hogy valamelyik visszaemlékezésemben a „zsidófiú” Illyés Gyuláról írtam. Es ez a képtelen föltételezés nem nélkülöz minden alapot. Önéletrajzi regényem, a Nehéz szerelem második kötetének kilencedik fejezetében valaki csakugyan zsidófiúnak nevezi Ily- lyést — csakhogy az, persze, nem én voltam. A jelenet színhelye az Andrássy úti Korona kávéház, ahol én Kassák asztalánál telepedtem le — pályám legelején, tájékozatlan ifjúkoromban. Kisvártatva Erdélyi József, a költő ült le asztalunkhoz, és hangos háborgásba kezdett, amelyből csak a vissza-visszatérö „zsidófiú”-t vettem ki. Miután eltávozott, megkérdeztem Kassákot, ki legyen a „zsidófiú”. Illyés, felelte Kassák. És miért volna Illyés zsidófiú? — kérdeztem én. „Mert Erdélyi nem tud ennél rosszabbat kitalálni róla” — felelte Kassák. Hát ez olvasható A félbeszakadt nyomozás kilencedik, Télvégi szél című fejezetében. És ha valaki ebből annyit szűr ki, hogy „a közismerten zsidó származású Vas István egyik Kortárs-beli visszaemlékezés-közlésében a »zsidófiú* Illyés Gyuláról irt”, semmiképpen sem mondhatnám hazugságnak, de a legenyhébben szólva se mondhatnék róla egyebet, mint hogy felelőtlen fogalmazás. És ezek után ki ne értene egyet Sulyok Vince közvetlenül rákövetkező kérdésével: „Mikor fogunk már végre leszokni a magyar és közép-európai tájakon az örökös zsidózásról?” Meg másutt. Vas István ,c? * Forrás 1990/12 ** Forrás 1990/8 96
