Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 1. szám - Kemenes Géfin László: Fehérlófia hat (elbeszélés)
rat felöl) FEHÉRLÓFIA mintha Katalin senki máséval össze nem téveszthető aranyfüzéres hímporral bevont hangját vélné hallani. Kriptái némaság szállja meg a sekrestyét, csak BALOGH merészeli megváltoztatni kínzóan természetellenes helyzetét, hiszen nem a mocskos dorgó a vallatás okozója. BALOGH: (A vértanúk halálmegvető bátorságával) Izé tessék elhinni én nem (A közönség felmorajlik, több sarokból „Eretnek” „Hitszegő” „Máglyára vele” s hasonló kiáltások hallatszanak. DR. PLÉBÁNOS ÚR a hős BALOGH elé lép.) DR. PLÉBÁNOS ÚR: Lehelj rám! (Általános helyeslés, lábdobogás, kurjantá- sok. BALOGH hirtelen eltátja száját és hallható „Huhh” hangot adva nem rálehel hanem ráfúj a Főtisztelendő Vallatóra. DR. PLÉBÁNOS ÚR kissé meghátrál a vakmerő tett láttán.) Jól van nem te vagy az. (Mielőtt a sorban következő SZABÓ elé lépne, ragyogóra subickolt fekete cipőjével megpöccinti BALOGH rongyos koszos nyilván büdös dorgóját.) Most már késő hiszen beharangoznak, de meg ne lássalak még egyszer ebben a tornacipőben! (Tovább lép de még visszaszól) Mise után jelentkezz Rupert főtisztelendő úrnál. (Pillanatnyi zűrzavar a közönség soraiban, suttogás, végül különböző helyekről elinduló, állandóan erősödő tapsvihar. Zúgnak a harangok, Katalin hangja elhal.) BALOGH: Plébános úrnak jelentem én DR. PLÉBÁNOS ÚR: Ne jelents semmit hanem tedd amit mondtam! (Általános, szűnni nem akaró helyeslés, taps, lábdobogás, kínzószerszámok csördülése. DR. PLÉBÁNOS ÚR akkor SZABÓ elé áll és vár.) SZABÓ: Igenis (rálehel a Nagy Szent Inkvizítorra, aki majdnem visszahőköl.) DR. PLÉBÁNOS ÚR: Na neked is rendben van a szénád, de azért fogat moshattál volna fiam legalább Kisasszony napján. (Kanyi bácsi elvigyorodik, csak FEHÉRLÓFIA kuncog fel hangosan, de a Nagy Vallató rávillantja szemüvegét, amitől elhallgat, ám akkor a nagyközönség felnyerít hahotázva. PINTÉR a következő, egy másodpercre úgy tűnik, DR. PLÉBÁNOS ÚR tovább lép FEHÉRLÓFIA elé, de ehelyett int, hogy a Nagy Fő Ministráns is tátsa ki száját.) PINTÉR: (sápadt, üres, elhasznált; összecsücsöríti száját és kifúj óvatosan mintha pihét fújna le Dr. Apostol Úr miseruhájáról.) DR. PLÉBÁNOS ÚR: Ez érvénytelen volt Árpi fiam, nyisd csak ki jobban a szádat! (Közelebb hajol) PINTÉR: (Egészen lesoványodott, temetésre indul. Ezüsttányérra lehel.) DR. PLÉBÁNOS ÚR: (Hátrakapja fejét). Te vagy az te himpellér! Fokhagymás kolbásszal a beliben jön nagymisére! És még te akarsz jobbról belül! Eredj fiam úttörőékhez, úgyis odahúz inkább a szíved! Most már nincs idő másikat beöltöztetni, meg jobb lecke is lesz neked ma balról kívül ministrálni, úgy legalább nem kell a bűzödet szagolnom a szentmise alatt! (Végigpillant a három gyászvitézen, elfordul, felkapja a misekönyvet, FEHÉRLÓFIA kezébe nyomja. Szúrós szeme a villogó pápaszem mögött.) Te leszel Arthur ma jobbról belül! Tessék sorba állni aztán indulás! Fehérlófia Hadik lovag fent áll a szírt fokán, vasderes paripája ficánkol alatta, ő felegyenesedik a nyeregben, sisakjában leng a sastoll, szemben az orom tetején reggeli fényben fürdik a vár, az úrnő mézszínű éneke kihallatszik a toronyszoba ablakán. Elindul a menet, Pintér—Balogh után ő Szabóval, mögöttük Dr. Plébános Úr, 9
