Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 11. szám - Veress Miklós: Előháború; Egy gyászmise után; Téves kapcsolás (versek)

szétver már hangyabolyt is fecskefészket sodor — sáros folyam mi volt és lehetne bármikor

Ki megmaradt — fölissza az új fényt és a szint nem sejtvén: hogy a csizma közeleg rendszerint

hogyan gyorsul rohamra a százlábú szurony — míg fölreszket a hangya véres fűszálakon

s nézi magát egy szemből mely üveglő talány: nem is láthatva lentről — hogy fönn minden parány

Egy gyászmise után

Vihar útónnak fekszenek halott ágak: fekete hátgerincek gyalázzák lenn az Istent aki most már ködökben bizonnyal ott lakik fenn vagy mit széttörne lábam: egy üres csigaházban ha körötte az élő csigák kióvakodnak és ezüst nyálkaúton szekereznek a holdnak lassan lassan — amíg égbe böknek kis szarvaik: nyomukban bizton járnék de a testem csak árnyék s tenyérnyi levelekben gurigázom a lelkem