Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 11. szám - Leonhardus Uncius: Bánk nejének meggyalázása (részlet) (Fordította: Tóth István)

Aki az életem és a gyermekek öröme is vagy,

Mért gyötrődsz, ez a tény mért sújt annyira le?

Szomorú férjedet, ennyire — kérlek — mért keseritsz el, És mért akarod itthagyni a gyermekeid?

Gyermekeinket, drága szerelmünk zálogait nézd És nyomorult férjed balsorsát se feledd.

Kérlek amaz szerelemre, mely összekötötte szívünket, Házasságra, amely égő hitvesi láng,

Könnyeidet sose ontsd, ne harmatositsa be sírás Arcodat, és fékezd bánatodat-bajodat.

Bűn, hiba nem tett vétkessé, nem avatott be a rosszba, Nincsen bűnöd, ezért nincs penitencia sem.

Jól tudom én, akaratlanul ért ez az idegen önkény,

Mely a saját vesztét hozta, de nem a tiéd.

1579

Fordította: Tóth István

46