Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 10. szám - Költő László - Szentpéteri József: Adatok az avar asszimiláció kérdésköréhez

Jegyzetek

1. A Kárpát-medence érintett történeti korszakainak legújabb áttekintő tárgyalása a „Magyarország története I. Előzmények és magyar történet 1242-ig” című kötetben található Bóna István és Győrffy György összefoglalásában (főszerk: Székely György, Bp. 1984.)

2. A kis-balatoni régészeti feltárások első üteméről, az I. tározó építésével kapcsolatos feltárásokról átfogó képet nyújt a „Régészeti kutatások a Kis-Balaton térségében I. Az Alsó-Zalavölgy régészeti emlékei” c. kiadvány (szerk.: Vándor László, Zalaegerszeg, 1986.)

Ábrák

1. ábra. A Vörs-Papkert „B” lelőhely kora középkori sirmezője

2. ábra. Válogatás a Vörs-Papkert „B” temetőben talált késő avar kori öv- és lószerszámveretekből

(1: 315. sir; 2, 3, 5, 7: 181. sir; 4, 10, 16: 352. sir; 6, 8, 9, 12: 259. sír; 11: 313. sir; 13: 307. sir; 14, 15: 347. sir)

3. ábra. Jellegzetes VIII—IX. századi ékszerek, magyar honfoglalás kori kengyel és nyílcsúcs, X.

századi kard és fegyveröv, kora Árpád-kori köznépi ékszerek a Vörs-Papkert „B” temetőből (1: 267. sir; 2: 105. sír; 3: 76. sír; 4: 106. sir; 5: 157. sír; 6: 69. sír; 7: 301. sir; 8: 204. sir; 9, 10: 2521a sir; 11, 14, 15: 167. sir; 13, 12: 310. sír; 16: 118. sír; 17: 133. sir; 18, 21: 218. sir; 19: szórvány III. szelvény; 20: 115. sir; 22: 96. sír.

Megjegyzés

Kéziratunk leadása óta eltelt időben (1988—89-ben) az összesen feltárt terület 6000 m2 fölé nőtt, és újabb 135 sír feltárását végezhettük el a NYUKÖVIZIG támogatásával. (Köszönet illeti a Forrás szerkesztőségét, hogy a térkép kiegészítését lehetővé tették, s így ez már a legfrissebb állapotot tükrözheti.) Ezen a helyen utalunk az újabb feltárások legfontosabb eredményeire.

A lovas sírok száma 40-re emelkedett, és 1989-ben megtaláltuk az első rabolatlan lovas temetkezést 468. sír). A lószerszámhoz széles talpalójú kengyelpár, egyenes oldalpálcás zabla, hevedercsat, félgömb és téglalap alakú bronz lemezveretek tartoztak. A ló gazdáját öntött veretes övvel, pikkelydíszes nagy szíj véggel temették el. A sír alapján könnyebbé és biztosabbá válik a többi — rabolt sír rítusának rekonstrukciója is.

Emelkedett a leletanyaguk alapján is biztosan a honfoglalás korára (X. sz-ra) keltezhető sírok száma, közülük is legfontosabb az időrendi kérdések tisztázása szempontjából a lovas sirok környezetében előkerült 450. sz. gyermeksír, amelyben Berengár rex (888—915) milánói veretű ezüstérméje volt. (Ezúton mondunk köszönetét dr. Gedai Istvánnak az érem pontos meghatározásáért.)

Összességében megállapíthatjuk, hogy a kézirat leadása óta elvégzett munka eredménye megerősítette akkori feltételezésünket a temető folyamatos használatát illetően. A temetőtérképen a korszakokat csupán a leletanyag alapján, régészeti módszerekkel biztosan meghatározható esetekben jelöltük. A dr. Lengyel Imre által közben elvégzett szerológiai vizsgálatok azonban a melléklet nélküli, vagy jellegtelen leletekkel bíró sírok esetén is bizonyították a temető egész területén a különböző régészeti korszakok szuperpozíció nélküli időbeli átfedését, és ezáltal a temető folyamatos használatának lehetőségét.

78