Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 10. szám - Költő László - Szentpéteri József: Adatok az avar asszimiláció kérdésköréhez

De nyomon tudjuk-e követni a történeti eseményeket a rendelkezésünkre álló régészeti emlékek segítségével? Tükrözheti-e a tárgyi hagyaték a politikai viszonyok változásait, s értelmezhetjük-e ezeket a jelenségeket a korabeli társadalom életében bekövetkezett sors­fordulók hatásaként? A kérdések eldöntéséhez adalékul bemutatjuk egy koraközépkori köznépi temető folyamatban lévő feltárásának első tapasztalatait, eredményeit. * * * A Balaton vízminőségének javítása érdekében két egybefüggő víztározó épül a Zala folyó torkolatvidékén, aminek következtében helyreáll az egykori Kis-Balaton természeti kör­nyezete. A nagyszabású földmunkákat megelőzően terepbejárásokra, műszeres és régészeti leletfelderítésekre, majd ezt követően régészeti feltárásokra került sor a védőrendszer Zala- és Somogy megyei területén.2 Ali. tározó építésével kapcsolatosan akkor kezdődtek el a szondázó ásatások a Balatonszentgyörgy—Nagykanizsa vasútvonal és a Zala-Somogyi Határárok által közrefogott területen is. Balatonszentgyörgytől délre, a Kis-Balaton keleti partján fekvő Vörs határában a Papkert „B” lelőhelyen előzőleg szintén terepbejárást, majd geomágneses leletfelderítést végeztünk. Az 1984-ben indult tervszerű ásatás során kiderült, hogy az egykori — vízjárástól függően hol sziget, hol a jelenlegihez hasonlóan enyhén kiemelkedő, észak-dél irányú — dombhát a korai bronzkortól kezdve a késő középkorig vagy lakott, vagy temetkezési célra használt terület volt. Az eddigi feltárások során bronzkori csontvázas temetkezések (kisapostagi kultúra), urnasírok (mészbetétes edények népe és halomsíros kultúra), kelta házak, koraközépkori sírmező, Árpád-kori és későközépkori házak, kemencék, gazdasági objektumok kerültek elő. Szempontunkból legjelentősebb leletanyaggal az a temető rendelkezik, amelynek kezde­tét a VIII. század végére, felhagyásának idejét pedig feltehetőleg a XI. század végére, a XII. század elejére keltezhetjük. A mai Magyarország területéről ezidáig nem ismertünk olyan lelőhelyet, amely a VIII—IX. századi temetők tudatos X. századi, folyamatos használatára lenne egyértelmű bizonyíték. Esetünkben a VIII—IX. századfordulón erre a helyre települt késő avar népesség temetkezési helyének Karoling-kori, majd a magyar honfoglalás utáni folytatására következtethetünk. 1983—85 között lelőhelyünkön a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság által biztosított pénzügyi segítséggel 323 sírt tártunk fel, majd a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósá­gának forrásaiból 1987-ben további 36 sir feltárására adódott lehetőség. Felméréseink szerint az eddigi 359 sír az itt eltemetett népességnek megközelítőleg egyharmad részét jelentheti. A temető területéből ezidáig mintegy 3700 m2 kutatását végeztük el. Ennek során sikerült megállapítani a sírmező nyugati és északi határait, déli szélét pedig a szelvényekhez csatlakozó 50 méter hosszú kutatóárokkal határoztuk meg. (1. ábra). A búcsúztatási szertartás során az elhunytakat nyújtott testhelyzetben, többnyire ko­porsóban temették el. Egyes esetekben következtethettünk arra, hogy a holttestet valami­lyen „lepelbe” csavarva helyezték végső nyugalomra. A régészeti emlékanyag vizsgálata során szembeötlő, hogy a temető nyugati szélén a közösség legszegényebb tagjait temették, közöttük néhány összekötözött kezű, hasra fektetett, sekély sírgödörben elhantolt személy is volt. Az ilyen módon eltemetetteknél általában semmiféle melléklet nem volt, egyetlen kivételt az jelentett, amikor egy széttört edény maradványait találtuk meg az elhunyt hátán. Szuperpozíció (különböző korú, egymást metsző sírok esete) eddig huszonkétszer for­dult elő, de ezek nem adtak elegendő támpontot a belső időrend pontosításához, mivel vagy egyikük vagy másikuk nem tartalmazott semmiféle, ebből a szempontból értékelhető leletanyagot. A temető északi szélén olyan üres sírgödröket is megfigyelhettünk, amelyeket jelképes temetkezéseknek tarthatunk. Ezeknél ugyanis — leletmentességük ellenére — semmilyen jel nem utalt arra, hogy rablás történt volna. Ezzel szemben a keleti dombhajlaton elhe­72

Next

/
Thumbnails
Contents