Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 9. szám - Surányi Dezső: Virágok, virágénekek és a virágnyelv
korábban Huszár Gál (1574) református prédikátor is dörgedelmeket szórt a virágénekek előadására. Úgy tűnik, hogy a XVI. század fordulóján enyhült a virágének-ellenes hangulat, mert Szilvás-Újfalvi Imre (1602) csak enyhébb formában bírálja a pajzán dalokat. Geleji Katona István (1636) pedig kifejezetten kellemesnek mondja a virágénekeket, bár a minősítő jelzők a közízlés változatlanságát jelzik: testi, fajtalan, latrikánus, fűzfapoétáknak szemtelen beszéde... Pázmány Péter személyes tekintélyének latba vetésével nyilatkozott a közvéleményt érdeklő kérdésről: „. . .undok virágénekek. . . akik szerzik, akik éneklik a virágénekeket, országos kerítők, közönséges kutakat mérgezők.” Az idézett rész utalás ama bibliai részre, miszerint a kútmérgezés főbenjáró bűnnek számított a zsidó nép körében. Mindent összegezve, a virágénekek fontos kor- és művelődéstörténeti dokumentumok, amelyek korai időszakáról alig tudunk valamit (XIV—XV. sz.) és a nagy ellenállás dacára is, a XVII. században csúcspontjára jutott. Stoll Béla: Virágénekek és mulató nóták, XVII —XVIII. sz. (1956) munkája jó áttekintést ad erről a korszakról, de nagyon fontos szövegkiadás a Haja, haja virágom c. kötet is, Szabó T. Attila gondozásában (1969). Mindenesetre nagy jelentőségű áttörés volt, mert a történelmi tragédiák, egyéni és társadalmi kudarcok, emberi gyengeségek következtében a csüggedő ország népének optimizmusát, életkedvét erősítette. A virágszimbolika újra feltámadt, a költészet és a XVIII. sz.-i virágénekek termékeny kapcsolatot, sőt kölcsönhatást mutatnak. A XIX. században a virágnyelv konkrét, társadalmi érintkezés eszközévé vált, csak a múlt század végén halkult el ismét. Vajon meddig? Mert hogy a vágáns és latrikánus virágénekek hangulatának, tartalmi mondanivalójának megfelelően e századfordulótól a paraszti folklórban tovább él a virágének — az nem is sejtés, bizonyítható. A gazdag népi szimbolika, főleg az orális kultúrában — fontos dokumentumok (vő. Lükő Gábor, Hoppál Mihály vagy Bernáth Béla kutatásaival!). * * * A virágénekek „ellenpontja” volt az egyház által is támogatott erkölcsi, szimbolográfiai munkák kiadásának támogatása; a növények mindenképpen megfelelő médiumoknak bizonyultak. „A növények tulajdonságaira épített bonyolult szimbólumrendszernek egyik eleme a növény gyógyító ereje, orvosi használhatósága is. Az erkölcsbotanikai munkák már emiatt is korszerűek, mintegy népszerű megjelenései annak a szellemnek, amely a természettudományok e nagy, középkori kötöttségéből felszabaduló, a meglevő helyett a keletkezőre, a keletkező dinamizmusára figyelő századának hatalmas szellemeit sarkallta, köztük Paracelsust, s a magyar földön is megfordult Clusiust... Ennek az irodalmi gótikának nálunk hagyományai voltak. Kódexirodalmunk ennek jegyében, Temesvári Pelbárt latin késő skolaszticizmusának erős hatása alatt indul.” Rónay György: Szüzek koszorúja. 1936, 38—39. o.; 1. továbbá Surányi D.: A Biblia növényei. Vigilia 1973. 306—316. o. és uő.: A kereszténység növényei. Vigilia 1974. 442—447. o.). A középkori füvészkönyvekben csak ritkán írtak a koszorúnövényekről, noha a görög —római természetrajzírók szívesen foglalkoztak a kedvenc virágkoszorú-növényekkel. Ezután nagy űr tátong... Viszont 1536-ban megjelent Jean Ruel De natura stirpium libri trés (A fásnövények természetrajza három könyvben) c. könyve, ebben önálló fejezet foglalkozik a koszorúkötésre alkalmas fajok bemutatásával. Több újdonságot mond viszont Rembrent Dodoens a Florum et coronarium, odoratumque nonnullarum história c. 1568-ban kiadott kötete, bár ennek sem sikerült ez ideig bizonyítani a hazai hatását. A reformáció élharcosai, a jezsuiták újraírták a virágszimbolikát, a virágénekek naturális szemléletétől megtisztítva. Lucas Martini Des christlichen Jungfrauen Ehrenkräntzlein; derinnen alle ihre Jugen- den durch die gemeinen Krentzblümlein abgebildet und erklert werden c. műve 1581-ben jelent meg Prágában. Ennek hatása a magyar nyelvterületen, bizonyosság: Pécsi Lukács 74
