Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 9. szám - Sztrinkó István: Kecskemét irodalmi néprajza
16. Horváth Zoltán: i. m.: 1943. 97. 17. Szabó Kálmán: Suba mestersége Kecskeméten. Ethnographia XXXIII—XXXIV. Budapest, 1924. 30—39. 18. Kiss Lajos: A nyíregyházi szűcsmesterség és szűcsomamentika. A Nyírség-kutató Bizottság Dolgozatai II. Budapest. 19. Dorogi Márton: A kunsági kisbunda. Szolnok, 1962. 20. Novák László i.m.: 1982/a. 21. Balogh Sándor: Abony történeti és művészeti emlékei (1450—1741). Ceglédi Füzetek 21. Abony, 1975. 22. Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd történeti megnevezése. Vö. Novák László i.m.: 1986/a. 23. B. Bovrovszky Imre: A XVII. századi mezővárosok iparművészete (Kecskemét,Nagykőrös, Debrecen). Budapest, 1980. 24. Sárády Károly: Művészi kovácsolás. Budapest, 1975. 25. Novák László i.m.: 1982/a. 153—158. 26. Szabadfalvi József: A magyar feketekerámia. Budapest, 1986. 27. Novák László: Mezővárosi migráció és árucsere (A három város példája). In: Árucsere és migráció (Szerk.: Szabadfalvi József—Viga Gyula). Miskolc, 1986. 89—98. 28. Novák László: Egy mángorló néprajzi és szemiotikái vonatkozásai. Művészet XVII/1. Budapest, 1976. 39—4L László Novák: Figurative Communication in Folk—Life. In: Bild—Kunde— Volkskunde (Red. Ernő Kunt) Miskolc, 1990. 181—191. 29. Novák László: Fejfák a Duna—Tisza közén. Az Arany János Múzeum Kismonográfiái 1. Nagykőrös, 1980. 30. Novák László: Temetés és sírjelölés Magyarországon, különös tekintettel a fejfákra. In.: Néprajzi Tanulmányok Dankó Imre tiszteletére (Szerk. Balassa Iván — Új váry Zoltán). Debrecen, 1982/c. 739—792. 31. Novák László i.m.: 1986/b.; Vö. Szalay Emőke—Újváry Zoltán. Két fazekas falu Gömörben. Studia Folkloristica et Ethnographica 7. Debrecen, 1982 Sztrinkó István Kecskemét irodalmi néprajza x JLnéprajzi kutatás gyakran hívja segítségül a szépirodalmat. Nemcsak azért, hogy egy-egy jelenség leírását, bemutatását életszerűbbé tegye, de sokszor azért is, hogy a történeti-levéltári források adatainak megértéséhez, az egyre halványuló emlékezetben megőrződött tudáselemek értelmezéséhez kapaszkodót találjon. Elkél ez a segítség Kecskemét népi kultúrájának jobb megismeréséhez is, hiszen ezen „alföldi metropolis” néprajza összetettsége, térben és időben tagolt volta miatt ma még nem kellően ismert. A városról szóló néprajzi írások futó áttekintése is igazolja ezt, s az is kiderül, hogy jelesebb kutatói — Madarassy László, Szabó Kálmán, Papp László, Novák László — elsősorban a kultúra valamelyik jellegzetes elemének feltárásán fáradoztak. A pásztoréletről, a szőlő- és kertkultúráról, a viseletről, újabban az építészetről megalapozott ismereteink vannak, ám a kultúra egészének szerkezetéről, változásairól még sok mindent kell tarsolyunkba gyűjteni. Kecskemét irodalomtörténete — főként Orosz László munkássága révén — kellően feltárt. Ennek alapján megállapítható, hogy a város irodalmában a 18. századtól gyakori a néprajzi hitelességű elem, s a legkevésbé sem meglepő, hogy ezek egyik legnagyobb csoportja a pásztorélettel kapcsolatos. A korábbi századokban a hatalmas kiterjedésű, 58
