Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 8. szám - Szilágyi Domokos nyugati útjának naplójegyzetei

papnál). — Jövőre lesz 100 éves a múzeum. — Sok robogó — fiatalok: gyorsan és ügyesen. — Dóig. a múzeumban ~ 40 diplomás és ~ 100 egyéb. — Svart-vita = schwarch-weiss. — Földszint, előcsarnok: királyi páncélok, Gusztáv Adolf lovon, kitüntetések stb. Ez a királyi kamara tulajdona. — Bejárattal szemben: Gustaf Vasa festett fa-gipsz-szobra. Ő a svéd Mátyás, csak 100 évvel később. Sz. Matyi már akadozik a magyar beszédben. — Hölgyek a buszon, ölükben-táskában — kutya. — 10 ó. este. Megvolt a fölolvasás, 30-nál több ember, irtó lelkesek, itt volt eddig a legjobb. — Az utcán, a kocsihoz menet: két farmeres diáklány, szőke, hosszú hajú, részegnek látszott, kértek Ágitól egy cigarettát, adott. Mondták a fiúk, h. valószínűleg hasist szívtak. Most ülünk a Magyar Klubban (hiv. neve Szabad Magyarok Tömörülése) és várjuk a bort. — Polcon Ny-i magyar irodalmi lapok. — Kb. 250 magyar lap Ny-on — valamirevaló 20. Napilap Izraelben. — 169 lap Ny-Európában, mondja Maros, egyik rosszabb, mint a másik. Okt. 4. 10 ó. Jó későn ébredtem, hálisten. Erik telefonált, 11-kor értem jön, Dahlbergné megmutatja az olcsó áruházat. — Szőlősi Tóni, a Bujdosók c. lapocska szerkesztője, órabére 21 k, másodállásban úszó-edző. A lap gyönge kis vacak, gépírásos, fénymásolatban sokszorosítják, úgy nézem, gyönge kis vacak. — Thinszék a 8. emeleten, a tömb v. 15 em-es. Lépcső nincs is, csak felvonó. Ha többen vannak benne, mint szabad, kigyúl a piros lámpa és nem megy. — Kapukulcs-lakáskulcs ua. — Kis purparlé az este a Ny-i magya­rokról. Kb. úgy látja ő is, mint én. Sokan már nem tudnak rendesen magyarul. Beszélt az ausztriai magy. arisztokratákról, azokat most sem érdekli az irodalom. S az öreg, süket grófné elvárja, h. köszönjenek neki — nem hallja meg, de ha nem köszönnek, nagy baj. És a k.u.k. százados úr felesége, akinek egyetlen érdeme, h. tud németül, még a monarchia idejéből. — A Klára kerítésfalán: vörös betűkkel Che Guevara, utána egy fehér horogke­reszt, áthúzva vörössel, és szintén fehér krétával: NL. — Voltunk egy gyártelepen, en gros áruházban, olcsón vásároltunk, Viorica Dahlberg néni vitt oda. — Több szintű város. Mindenütt alul- meg fölüljárók. — Kislány cigarettázik az utcán. — Ez nem hasisos. — Van itt pia, csak drága, kükülleit is lehet kapni, 8 korona (~ 50 lej). — Erik mesélte, h. Aladár annak idején kérdezte tőle: hova akarjuk meghívatni magunkat: Hollandiába-e vagy Skandináviába. — Az idő ma kissé borús és szeles. — Veréb a pubban, asztalról csipegeti a morzsákat. — 1/4 5. Voltam fönn Gézánál a kiadóban. Orvosi meg egyéb tudományos könyveket szerkeszt. Ö is 56-os gyerek. Kislánya, Gabriella csak svédül tud; az asszony — Izabella — beszél németül meg angolul is. — 3.20 egy kis üveg sör (x 6 = lejben). — Gézával beszélgettünk versekről. Provincia bizony ez az egész Ny-i magyar irodalom, még Erdélyhez képest is. — A svédeknél héj= szervusz. — A hajtási jogosítvány megszerzéséhez mindenkinek annyi órát kell vezetnie, ahány éves. Sokba kerül egy óra. Van úgy, h. a jogosítvány annyiba kerül, mint a kocsi (ha olcsóbb fajta). — Itt már több a fényreklám este, mint Oslóban. És a magas épület legfelső emeletén fáklyák égnek. Mi lehet? Göteborgban is láttuk, egy épülő ház legalsó emeletén. — Egy órát vártam a Drámai Színház előtt, lépcsőn ülve, Vánky Farkas dr.-ra. Mint utóbb kiderült, ott sétált, de nem ismert meg a Rembrandt-sapka miatt. — A dán vámos: szír (Tier). [Elfeledte, hogy ezt már ott följegyezte: nem értettük az sz miatt, hogy állatot keres a kocsiban.] Okt. 5. 1/2 11. Indulás Lidingöbe, a Millesgárdenbe, földalattival. — Géza reggel 8-9-től du. 5-6-ig dóig. a kiadóban. — A földalattin — mint Pesten — megmaradt a baloldali közlekedés. — Millesgárden. Ő készítette a G. Vasa-szobrot (1927) az É-i Múzeum számára. — Jó, szép a Millesgárden. De van az északiakban valami képzeletsze­génység (vö. Oslo, Vigeland). Nem Bráncusi, se nem Moore. Egy klasszissal lennebb. (És Munch is, Oslóban.) — Stockholm sziklákra épült. Sok helyütt meg is hagyták, az út menti betonfalat helyettesíti. — Lépcsők az aluljáróhoz meg a fölalattihoz a Sergelstorgon — a hosszúhajúak üldögélnek itt. Szőkék, nem mocskosak, sörözgetnek. — 3 ó. Picasso beton­szobrai (1962) a Modern Múzeum kertjében. Laposak, rajzokkal. — Rezesbanda szól odebenn — próbálnak a fekete függöny mögött, talán rendőrök. Nem, tv-fölvétel. — Robert Rauschenberg (amerikai, sz. 1925) Monogramm (1955—59) — festett deszkatalap­57

Next

/
Thumbnails
Contents