Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 3. szám - Csapody Tamás: A szelídek ereje {A Jehova Tanúi Gyülekezet és a katonai szolgálatmegtagadás)
A Bahama szigetcsoport15 A katonai szolgálatmegtagadók — egy-két kivételtől eltekintve a Budapest és Székesfehérvár között félúton található Baracskától pár kilométerre lévő Annamajori Célgazdaságba, azaz a Baracskai Fogház és Börtönbe kerültek. Az itt fogvatartott elítéltek — kb. ezerötszá- zan — közveszélyes munkakerülésért, tartás elmulasztásáért, kisebb értékre elkövetett lopásért, garázdaságért (fogház) és erőszakos bűncselekmények (pl. emberölési kísérlet) elkövetéséért kerülnek ide (börtön). Rajtuk kívül a javító-nevelő munkát megsértők és a visszaesők lakói a büntetésvégrehajtási intézetnek (BV). A külföldi szakembereknek is gyakran bemutatott, jó megközelíthetőségű, sajátos adottságokkal rendelkező, a „rabtartás” új módszereit (öntevékeny mozgalom) alkalmazó baracskai börtön16, az átlagos magyar börtönviszonyoknál jobb képet mutat. Település- szerkezetét tekintve tanya vagy majorság, állattenyésztéssel (szarvasmarha és sertés) és növénytermesztéssel és felhasználással (gyógynövény és virág) foglalkozó, jól jövedelmező mezőgazdasági egység, amely az olcsó és biztos munkaerőre támaszkodik. (Az elítéltek bérezésének el kell érnie a polgári életben vele azonos munkát végző bérének alsó határát. Ez azt jelenti, hogy — a rabtartás (45 Ft/nap) levonása után — az elítélt havi 1000—1200 Ft fizetést kap. Míg tehát a börtönben — kötelezően — végzett munka büntetésvégrehajtási vívmánynak számít, addig az érte járó munkabér igazságtalanul kevés, az elítéltre nézve kizsákmányolást jelent, a munkáltatónak jogtalan hasznot hoz.) Az elítéltek a mezőgazda- sági és a hozzá kapcsolódó feldolgozó tevékenységen kívül külső munkahelyeken és — a katonai szolgálatmegtagadók esetében különösen problémássá vált — fegyvergyárban dolgoznak (FÉG). A BV területén a börtön és a fogház körletei osztoznak, egymástól elszigetelve. Az intézet szomszédságában, hozzá épülve létezik a FÉG. A börtön bejárata és a 70-es főútvonalról leágazó Annamajori bekötőút közötti térségben helyezkednek el a szolgálati lakások, a gazdasági épületek és a parancsnoki épület. A bekötőút — elhaladva a börtön előtt — a feldolgozó üzemhez, raktárakhoz, műhelyekhez vezet. Az út itt elkanyarodik Roboz felé, ahol a szabálysértőket őrzik a fogházhoz képest is lényegesen lazább fegyelmi keretek között. Régi tanyás gazdák nevét őrzi a Vass- és a Pessei-tanya, ahol most a BV disznóhizlaldája, ill. az önfenntartó, reprezentatív fogadója-csárdája kapott helyet. Az előző az elítélteknek büntetésszámba menő munkahelye, az utóbbi a sűrűn megforduló delegációk és a helybeli dolgozók kedvelt vacsorahelye. (A Pessei-tanya akár I. osztályú vendéglátóipari egységnek is beillene, amióta Vörös Ferenc VB-parancsnok 1988-ban, fia esküvőjére — az elítéltekkel — újjávarázsoltatta.) A BV-hez tehenészet és lovászat is tartozik. A sportlovakat elsősorban az alkamazottak számára tartják, kedvtelésből, és másodsorban az esetleges szökevények kézrekerítésére. A BV-t, a települést, a mezőgazda- sági telepeket, a tanyákat az intézet művelése alatt álló földek veszik körül. A személyzet faluközösség-szerű, a világtól elzárt, szoros együttélése, egymásrautaltsága csak fokozza az amúgy is hierarchizált személyközi viszonyokat. Ez pedig autokratikus irányításra ad lehetőséget, és a polgári élet ügyeire is hivatalos, szolgálati úton reagál. A katonai szolgálatmegtagadókra a börtön értetlenül tekintett. Ők ugyanis nem voltak besorolhatók semmilyen hagyományos kategóriába, nem voltak elhelyezhetők a klasszikus rab és a smasszer, a bűnöző és nevelő ellentétpárok mentén. „Bűncselekményt” követtek el, de feddhetetlenek, törvényt szegtek, de törvénytisztelők. A katonai szolgálatmegtagadásnak, mint bűncselekménynek, mint tettnek, a rabok és rabtartók szemében nem volt értéke, súlya, tekintélye. A rabok között inkább a fizikai erő, a simlisség, a kiszabott ítélet hossza alapján történik a megítélés, a hierarchikus rendszer kiépítése. A rabtartók pedig maguk is valahol annak a fegyveres testületnek az identifikált tagjai, amelyet az erőszak- mentes szolgálatmegtagadók a börtön árán kerültek ki. A szolgálatmegtagadókat egyaránt lenéző rabok és rabtartók között létrejött egyfajta nézetazonosság, kialakult egy hallgatólagos konszenzus. így fordulhatott elő, hogy még a börtönviszonyokon belül is a katonai szolgálatmegtagadók hátrányos megkülönböztetésben, bánásmódban részesültek. Míg a 77
